Tematikus könyvajánlónk: Folyó, tenger, óceán az irodalomban

A négy elem egyike, az emberiség bölcsője, a levegő mellett a másik dolog, ami nélkül nincs élet ezen a Földön: ez a víz. A bolygónk 71 %-a víz, föld alatt és föld felett számtalan formában vesz körül bennünket. A Harisnyák nagy vízpártiak ( ha nem is vízpartiak jelen pillanatban), ezért most pár olyan nekünk kedves könyvet ajánlunk, amelyek a vízről és formáiról mesélnek.
Rólunk, közép-európaiakról, a végtelenül összetett és vegyes kultúránkról, és közöttük a nagy összekötő elemről, a Dunáról szól az olasz germanista-professzor Claudio Magris: Duna című regénye. Az író ezen a fontos folyón, "kultúrtörténeti tüneményen" tett utazásáról mesél, a folyó mentén élő népekről, szokásaikról, nyelveikről.
Egyik kedvenc erdélyi írónk, Karácsony Benő: Utazás a szürke folyón című könyvében egyéni hanggal, ízes humorral mesél mulatságos figurákról, csirkefogókról, feltalálókról.
V.S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában c. könyve egy kevésbé ismert regény, ez a "harmadik világ", a "fekete kontinens", Afrika első nagyregénye: törzsek, gyarmatosítás, erkölcsi káosz, civilizációk tragikus ütközése, mindezt egy folyó, a hatalmas Kongó folyásának mentén, melynek kanyarulatában a történet fő helyszín Zaire, a hajdani Belga Kongó.
Jerome K. Jerome: Három férfi egy csónakban című vidám könyve a Viktoriánus-kori Anglia legnépszerűbb komikus regénye, amelyben három férfi és Montmorency, a kutya egy csónakban expedícióra indul a Temzén, és csónakút közben számtalan kacagtató helyzetbe keverednek.
Neil Gaiman: Óceán az út végén az egyik legkedvesebb fantasy-írónk egyik legkülönlegesebb regénye, egy hétéves kisfiú küzdelméről a világán túli világról érkező dolgokkal. Titkos utak, felfoghatatlan lények, az ártatlanság elvesztése, a gyerekkor a felnőttek szemével: letehetetlen történet!
Alessandro Baricco: Tengeróceán című nagyszerű  regényében hajótörést szenved egy vitorlás  147 fős legénysége. A tengerparti kis szállodában pedig különös emberek gyűlnek össze: a titokzatos tengerész, a tenger határait kutató tudós,  a tengert tengervízzel megörökítő festő, a gyógyulást a tengernél kereső lány: egyikük sem tud ellenállni a tenger hívásának.

John Banville: A tenger című könyvében a főhős évtizedek múlva visszatér gyerekkora helyszínére, a tengerparti kis ír faluba, és felidézi a gyermekkora legfontosabb, az egész későbbi életét talán meghatározó nyarának történéseit, középpontban a tengerrel.
Hemingway: Az öreg halász és a tenger című regénye a nagy klasszikusok egyike, talán nincs világon olyan ország, ahol ne olvasták volna. E könyv miatt kapta meg Hemingway az Irodalmi Nobel díjat 1954-ben. A történet Santiago, a vénséges vén kubai halász heroikus küzdelmét írja le a tengerrel. Santiago egyedül halászik a tengeren, és immár nyolcvannégy napja sikertelenül, 85. napon aztán eljön a nagy hal... A könyv pedig megfogalmazza az író emberről alkotott végső gondolatát: "...az ember nem arra született, hogy legyőzzék. ...Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni".
Gabriel García Márquez: Egy hajótörött története a tíz napig a tengeren, egy mentőcsónakban, étlen-szomjan hányódó ember története, igaz sztori alapján, olyan nagyon Márquez-esen.
Joanne Harris: Partvidékiek című regénye egy kis breton sziget lakóiról szól. A szigeten évszázadok óta változatlanul csordogál az élet, két település vetélkedése is örök. Most éppen azon, hogy melyikük partján legyen a strand, ami turistákat vonz majd, és fellendíti a gazdaságot. Pedig közben az árapály és a konfliktusok inkább veszélybe sodorják az egész sziget jövőjét. Joanne Harris bármiről, bárkiről izgalmasan, letehetetlenül tud mesélni....
Este pedig, lefekvés előtt a legkisebbeknek  olvassuk el a Mese a tóról-t Andersen-től.
Ezt olvassátok, aranyoskáink, ha lehet, valamilyen víz partján, kádban ülve vagy egy akvárium szomszédságában!

Tematikus könyvajánlónk: "Úton"-könyvek

A filmek világában már klasszikusnak számítanak a "road movie-k", vagyis azok a sztorik, amelyekben a főhős(ök) útra kelnek, vándorolnak, A-ból B-be igyekeznek, közben mindenféle kalandokat élnek át: ez utóbbiak révén az emberi lélek rejtelmeit, annak fejlődését - vagy éppen torzulását követhetjük végig.  Persze e filmek közül is soknak szolgál alapjául egy-egy könyv, így most megnéztük pár, nekünk nagyon kedves úton-regényt.
Jack Kerouac: Úton című kultuszregényét sokan ismerik: a főhős keresztül-kasul utazik a 40-es évek Amerikáján, az azóta híressé vált 66-os úton hedonista barátjával, a dzsessz, az alkohol, a drogok és a szabadság útjain, minduntalan az "amerikai álom" korlátaiba ütközve.
Szintén az USA-ban játszódik az igazából dokumentumregény Made in America kedvenc Bill Bryson-unktól,  amelyet végigolvasva olyan, mintha mi is vele utaztunk volna végig az Államokon, és személyesen láttuk volna az út menti hatalmas reklámokat, a motelokat, a kávézókat, a benzinkutakat, és a filmekből ismert összes szimbólumát Amerikának. Végtelenül izgalmas és szórakoztató könyv.
Cormac McCarthy: Az út című apokaliptikus víziójában a világ elpusztult, a vég után apa és fia vándorol éhezve és fázva, és keresve még valami jót, ami megmaradt a pusztulás után. A könyv Pulitzer-díjat ért, az angol Times "az elmúlt évtized 100 legjobb könyve" listáján pedig az első helyre került.
Nagy klasszikus Joseph Conrad: A sötétség mélyén című regénye, ami a Harisnyáknak kötelező olvasmány volt angol szakon, és ennek ellenére (vagy ezért), az egyik legmeghatározóbb olvasmány élményünk lett. Marlow, a hajós útja az áthatolhatatlan és misztikus dzsungelen át Belga Kongó szívébe, a "legsötétebb Afrikába" a 20. század egyik legmeghatározóbb regénye. Az út során felfedezett "sötétség" fizikai és morális is egyben: Marlow találkozása a karizmatikus, de korrupt és rosszindulatú Kurtz-cal sorsfordító élmény - ahogy a könyv is az.
A tudományos-fantasztikus irodalom egyik legkülönlegesebb alakjának, Douglas Adams-nek szintén kult-könyvvé vélt regénye, a Galaxis útikalauz stopposoknak (és annak folytatásai), amellett, hogy mérhetetlenül szórakoztatóak, új perspektívát adnak a földi "Életnek, a Világmindenségnek, meg Mindennek". Egy biztos, a világegyetemben való utazás sokkal biztonságosabb, ha van nálunk egy törülköző!
José Saramago: Az elefánt vándorútja című útiregényében egy elefánt útját követjük végig a 16. századi portugál udvarból Bécsig, és közben megismerjük az expedíció tagjait, a kor szokásait, és megint csak az emberi lélek rejtelmeit.
Szintén Saramago a szerzője a híres Kőtutaj regénynek,  amelyben az Ibériai-félszigeten csoda történik: a francia-spanyol határon hatalmas repedés keletkezik, a félsziget "letörik" a kontinensről, és mint egy tutaj, úszni kezd az óceánon. A tutaj utasai megoldást keresnek, a politikusok megpróbálják a pánikot kezelni, és közben persze hasznot húzni a megváltozott geopolitikai helyzetből. A meghökkentő történet az ember élni akarásáról, konok boldogságkereséséről és zavarodottságáról mesél.
Yann Martel: Pí élete egy csónakút története, melynek során a hajótörött főhős, Pí meséli el 200 napig tartó viszontagságait a nem is olyan "kihalt" óceánon, útitársával, egy bengáli tigrissel és számtalan kalanddal. Vajon milyen leleményességre van szükség, hogy egy tigrissel túléljük egy csónakban, és hogy az egészet ép ésszel megússzuk?  Kritikusok szerint a könyv Hemingway: Az öreg halász és a tenger-ét idézi.
Miguel de Cervantes: Don Quijote-jét mindenki ismeri:  a "búsképű lovag"  és szolgájának története egy idealista útját követi végig a közel négyszáz éves lovagregényben. A nem evilágban élő "gáncs nélküli lovag"  megküzd óriásokkal, hölgyeket ment meg, küzd az igazságtalanság és a lovagiatlanság ellen: a könyv a többféleképpen megítélhető igazság és erkölcs izgalmas és élvezetes meséje.
Móra Ferenc az Olaszországi csavargásom-at 1925-ben írta, de a levelek formájában írt gondolatai olaszországi útjáról mit sem vesztettek frissességükből. A könyvre egy szó illik igazán: a derű. Az iró derűvel szemlélt mindent, az édeset, a keserűt, a gúnyt, a közönyt, a mást, "az egész élet viszonylagosságát".
A legvégső és legnagyobb úton-regény persze talán a kultikus A Gyűrűk ura-trilógia J.R.R Tolkientől.  Ez a tündérmese egy képzelt időben és helyen játszódik, de nagyon is a mi világunkból ismerősek a fogalmak: jó és rossz, gonosz és álnok, hős és barát, önfeláldozás és küzdés. A könyv hősei útra kelnek, hogy megmentsék világukat a sötétségtől és a gonosztól, és a jó a végén - persze- győzedelmeskedik, ahogyan erről mindig is álmodunk.
Ezeket olvassátok, aranyoskáink, és ne feledjétek: könyvtár-antikvárium-könyvesbolt!

Tematikus könyvajánló: Ha ősz, akkor kötelező olvasmányok!

Lassan itt a szeptember, az iskolakezdés ideje, kinek öröm, kinek szomorúság. Az olvasás kicsi és nagyobbacska szerelmeseinek biztosan öröm, mert itt van a kötelező olvasmányok ideje is!
Sok vita van arról, mikor és milyen könyveket jelölek ki kötelezőnek. Szerencsére nem a Harisnyákat bízzák meg ezeknek a listáknak az összeállításával, mert abból balhé lenne, hiszen annyi olvasmányt választanánk ki, hogy más tantárgyra nem jutna idő egész évben!
Úgyhogy inkább csak megnéztünk néhány listát különböző iskolák honlapján.  Mellékesen egyrészt megállapítottuk, hogy nagyon sok "új nincs a nap alatt" e témában sem. Másrészt, hogy ezek az olvasmányok még mindig megállják a helyüket, és a felnőtteknek is bármelyik bátran olvasható, akár ismétlésként is! Nem fognak csalódni!
Szerintünk az elolvasott könyvekben 3 feltételnek kell megfelelniük: legyen bennük humor, hősiesség és izgalom! Ha ezek megvannak, a tanulás, a tanulság már magától megérkezik, az olvasás pedig csodává válik!
Az egészen kicsik számára Csukás István: A téli tücsök meséi, mint minden Csukás-könyv, zseniális, és a svéd Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi-je is telitalálat, ezekkel aztán nem lehet tévedni!
A nagy klasszikusoknak szerintünk még mindig helye van az olvasmány-listákon, csak talán az időzítés és a szerepük változhatna. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai a nagy mumus minden második gyerek számára, pedig izgalmas és szép történet, csak mielőtt nekiállunk, azt gondoljuk át: 1869-ben jelent meg, nem a mai világ tempóját kell benne keresni. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk-ja szerintünk mindig is megkerülhetetlen mű lesz, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regénye, bár fáj, tényleg egy "kötelező mű". Az Egri Csillagok Gárdonyi Gézától magyar történelem egyik legizgalmasabb történetének a feldolgozása, a "sztori" fordulatos, a figurák felejthetetlenek, a leírások pedig páratlanok, gondoljunk csak a török sereg vonulására...

Az egyik Harisnyának két nagy kedvence volt gyerekkorában, Erich Kästner és Gerald Durrell. Szerencsére tőlük is vannak könyvek a listákon - nélkülük, úgy hisszük, szegényesebb lenne a gyerekkor. Kästnertől A repülő osztály, Durrelltől A családom és egyéb állatfajták felejthetetlenek!
Jules Verne-t is megtaláltuk, aki gyerekkorunkban csak Verne Gyulaként szerepelt mindenhol, annyira magunkénak éreztük! :-D Tőle bármi jó, a listán a Kétévi vakáció szerepel.
Minden gyereknek kötelező szerintünk a William Golding-tól A Legyek Ura,  ütős egy könyv, és egy kamasznak a legjobb beavatás lehet az emberi lélek bonyolultságába.
Karinthy Frigyes Tanár úr kérem-jét nem csak itt, de a világ minden iskolájában kötelezővé tennénk, Jane Austen: Büszkeség és balítélet-e és Szabó Magda Abigél-ja is - bár "lányos" köntösbe öltöztették őket -, az élet nagy kérdésiről szól, izgalmas és, na jó, romantikus formában. Nem csak lányoknak!!
J.D. Salinger: Zabhegyezője és Ottlik Géza: Iskola a határon című regénye minden kamaszfiúnak alap,  Thomas Mann: Márió és a varázsló valamint Ernest Hemigway: Az öreg halász és a tenger című könyvei amellett, hogy mérhetetlenül izgalmasak, nagyon alapvető dolgokat tanítanak az emberi lélekről. Umberto Eco: A rózsa neve és Bulgakov: A Mester és Margaritája pedig maga az izgalom.
Örkény Istvánt is kötelezővé tennénk a világ minden táján, a listákon a Tóték szerepel, ami zseniális, mi az Egyperceseket is ajánljuk nagyon!
Öröm látni, hogy a régiek mellett jó pár kortárs magyar író is szerepel a listákon, nagy kedvenceink Tóth Krisztina: Vonalkód-ja, vagy Garaczi László Lemur-sorozata.
Nagy örömmel fedeztük fel a felsőbb tagozatosoknak szóló listán Rejtő Jenő  könyveit is.
Utánozhatatlanul magyar humor, kaland, fordulatok, elképesztő figurák! Talán két komolyabb mű között egy ilyet kell elolvasni, és nem lesz semmi baj.
Aztán vannak a nehezebben emészthető musz-ok, amiket pedig mindenkinek el kell olvasnia, mint Puskin: Anyegin-je, Shakespeare drámái, Moliére vagy Goethe művei, Kertész Imre: Sorstalanság-a, de ha előtte a fentiekkel már kedvet kapott a gyerek az olvasáshoz, ezeket már akarni fogja!
A Harisnyák javaslata: ne hívjuk ezeket az olvasmányokat "kötelező"-nek, az sokakat elriaszt, és rossz ízt adhat az olvasásnak, olyan nem-szeretem dolog lesz így belőle.
Mostantól legyen a nevük jólesz olvasmányok!

"Városi olvasás" program Ausztriában

Ausztriában a "Stadtlesen" (városi olvasás) nevű kezdeményezés hetedik éve megy. 
A városok legszebb terein ilyen kis olvasótereket rendeznek be, és mindenki heverészhet, olvashatja az ott elérhető kölcsönkönyveket, jól érezheti magát. 
Ezeket a képeket Innsbruckban lőtte egy követőnk!
Irigykedünk, kérünk ilyet, itt is!!
http://www.stadtlesen.com

Tematikus könyvajánlónk: Az Olimpia az irodalomban

Újra itt az Olimpia,  a sportvilág legszebb hagyománya! A sportok, a küzdés, baráti megmérettetés nem csak az ókorban, de az újkori, 1896-os "újrakezdés" óta is mindig is megihlette az irodalmárokat. Az ókori görög költő, Pindarosz egyenesen ódákat írt az "olümpia" győzteseihez:  " A legjobb a víz s az arany, mint éjszakában égő tűz,/ kicsillog a fejedelmi tűz közepéből. Ha férfitetteket kívánsz, kedves szívem, zengeni, /ne keress napnál melegebb s ragyogóbbat/ az ég tágas mezején,/ ünnepi játék sincs, ami méltóbb a dalra,/ mint Olümpia." Pindarosz műveit eredetileg valamely pengetős és fúvós hangszer is kísérte. 

De az újkori írók-költők is szerették az olimpiát, a sportokat, a nemes versengést megénekelni.  A kém-regények, thrillerek egyik nagymestere, Tom Clancy Szivárvány-kommandó című sztorijában például a terroristák a sydney-i olimpia helyszínén akarnak szabadjára engedni egy vírust.

Utánozhatatlan Karinthynk a Sport és testészet, különös tekintettel a nyavalyatörésre című "értekezésében" így definiálja az olimpiák tárgyát: " Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész se maradjon azon a helyen, ahova az isten teremtette, hanem lehetőleg oly helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve. "

Az olimpiai sportok külön-külön is jó témák az írók számára. Mészöly Miklós: Az atléta halála c. regényében a sportról és a barátságról ír, a végén az egyik atléta főhős a tréningező-helyen, stopperórával a kezében hal meg... Alan Sillitoe, a "dühös fiatalok" egyik képviselője A hosszútávfutó magányossága című kultikus művében egy javítóintézetbe került fiú futás közbeni belső monológjából ismerjük meg a hatvanas évek fiataljainak lázadását a társadalmi konvenciók ellen. Stefan Zweig: Sakknovellá-jában a világhírű sakkbajnok zseniális játszmában küzd meg ellenfelével egy óceánjárón, útban Argentína felé.ellenfelével. Darvasi László: Titokzatos világválogatott-ban a fociról ír, ahogyan  Mándy Iván is az Egyérintő-ben. 

De mint ahogyan semmit, az olimpia szeretetét sem lehet korán kezdeni. A gyerekek  kedvelt egérfigurája, Geronimo Stilton is eljut az Olimpiára "Az Olimpia hőse" című könyvben.  Mary Pope Osborne: Irány az Olimpia! című gyerekkönyvének kis főhősei is eljutnak az Olimpiára.

Aki pedig szeretik a képregényeket, olvassák el Asterix és Obelix kalandjait az Olimpián!

Ezt olvassátok, aranyoskáink, és Hajrá magyarok!

Tematikus könyvajánlónk: Esterházy Péter könyvei

Kivételes alkalom, hogy egy szerző műveit ajánljuk. De néha az élet jelöli ki az aktuális témát: elhunyt Esterházy Péter,  az egyik legnagyobb magyar írónk. Összeszedtük tőle kedvenc könyveinket.

Esterházy, vagy ahogyan sokszor utalnak rá, EP különc figurája volt a magyar kortárs irodalomnak.
EP, az író a magyar posztmodern irodalom legjelentősebb alakja volt, nagyon jellemző, azonnal felismerhető stílussal: idézetek, töredékesség, mozaikszerűség jellemezte a szövegeit, elképesztő módon használta szeretett magyar nyelvét. Műveiben talán a történetnél is fontosabb a szöveg, a szavak, na és a humor.
EP, az ember sokak számára megosztó személyiség  volt, aki politikai nézeteit nem rejtette véka alá, sőt, az némely művének alapjául is szolgált (ilyen volt például az Így gondozd a magyarodat! című hangjátéka, amely nagy botrányt okozott a 90-es évek elején).
Így vagy úgy, a jelenről, a bennünket körülvevő valóságról írt, a családjáról, a családtörténetről és persze imádott focijáról.
Legelső művében, a hat elbeszélést tartalmazó Fancsikó és Pinta-ban egy gyerek szemszögéből ismerjük meg a világot, két elválaszthatatlan "jóbarátja", Fancsikó és Pinta társaságában.
Az 1979-es Termelési-regényben az akkori puha diktatúrát, annak működésképtelenségét jeleníti meg, a munkahelyi demokrácia, az "üzemi négyszög" görbe tükrén át.
A nők is foglalkoztatták persze írói fantáziáját, az Egy nő-ben nőkről, férfiakról, a testről, kapcsolataink kuszaságáról, az érzékiség hatalmáról ír, utánozhatatlan stílusában. Ilyen volt az Egy kékharisnya feljegyzéseiből is: EP szeretett mindent a nevén nevezni.

A nő, a női test és a női lélek olyannyira izgatták, hogy talán ezért is írta meg Csokonai Lili álnéven a Tizenkét hattyúk című regényét, amelyben egy árván maradt kislány, majd nő, Lili meséli el életét, kálváriáját, a férfiakat - az életünket a 80-as években.
A Rubens és a nemeuklideszi asszonyok-ból, ami három "dramolett"-et foglal magába, zseniális színházi előadás született: bejelentik Rubens halálát, mire ő kiesik a róla készült festményből, és sziporkázó humorral számol be életéről, művészetéről, és a gyönyörű, "rubensi" női testekről.
EP legfontosabb témája azonban a családja volt, a hajdani grófi család, amely elszenvedte a huszadik század minden viharát, a vagyonelkobzás, a kitelepítést, egyebeket. A gyönyörű  Harmonia caelestis az Esterházyakról, Magyarországról, a történelmünkről szól, és emléket állít szeretett édesapjának. A könyv megjelenése után jött aztán a kijózanodás: EP megtudta, hogy édesapja is besúgó volt a Kádár-rendszerben. Ennek krónikája a döbbenetes Javított kiadás.
Édesanyjáról annak halála után, '85-ben írt A szív segédigéi-ben. A gyászkeretes lapokon megjelent írás az édesanya elvesztéséról, a haldoklásról, a temetésről, az emlékezésről szól. Aztán huszonhárom évvel később, a Semmi művészet-ben ismét édesanyjáról ír. Ez a könyv a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki "ismerte a lesszabályt", és az anyanyelvé, ami tulajdonképpen a "futball nyelve". Anyafutballnyelv.
Az utolsó művét, a betegsége ihlette Hasnyálmirigy-naplót még nem mertük megvenni... Ebben EP a rákos testrészt Hasnyálkának hívja. Sajnos, Hasnyálka győzött :-(.
A Harmonia caelestis azt jelenti: mennyei harmónia. Reméljük, ez várta őt! Nyugodjék békében!
Ezt olvassátok, aranyoskáink!

Tematikus könyvajánlónk: Járművek és közlekedési eszközök az irodalomban

Itt a nyár, a nyaralás ideje, ezért - ha lehetősége van -, mindenki utazik,  És hogy mivel? A Harisnyák most a járműveket vették górcső alá, ahogyan azok elfoglalják - mint kiderül - jól megérdemelt helyüket az irodalomban.
Az autó persze sok írót megihletett, a Harisnyák egyik kedvence az olasz Alessandro Baricco: Történet című remek könyve. A főszereplő Ultimo, aki kisfiúként találkozik először az akkor még újnak számító automobillal, majd a XX. század első felében éli végig az autózás és az autóversenyzés legendás múltba vesző hőskorát.
A lengyel Pawel Huelle: Mercedes-Benz - Levelek Hrabalnak című regényében a gdanski író a nagyapja legendás Mercedes-Benzéről mesél anekdotákat abból a korból, amikor az autózás még "arisztokratikus portyázás volt, és az úrvezetők csapatostul indultak léggömbvadászatra".
A borzongásra vágyóknak ajánljuk a thriller nagymesterének, Stephen King-nek a Christine c. könyvét, amelyben az autó mély érzelmeket táplál tulajdonosa iránt, féltékenységében életre kel és csúnya dolgokat művel... :-D
Nagyobb négykerekű a főszereplője az ír Roddy Doyle: A mozgóbüfé című regényének, amely a Barrytown-trilógia harmadik része, és az alsó-középosztálybeli, "lúzer" Rabbitte család megpróbáltatásairól szól. Az apa egy ponton kitalálja, hogy családját mostantól a hagyományos brit fish&chips-et árusító mozgóbüféből tartja el, amely büfé aztán rengeteg kalandnak lesz helyszíne és elszenvedője is,
Komorabb színekben, de szintén négy kerékről (a nem motorizált fajtájúból) szól az Irodalmi Nobel-díjas svéd Selma Lagerlöf: A halál kocsisa regénye, amelyben minden szilveszterkor egy szerencsétlen földi halandóra borzalmas feladat vár: fel kell váltania a Halál kocsisát egy félvak gebe által húzott rozoga kordén...
A repülés és a repülők feltalálásuk óta megbabonázzák az emberiséget, és az írókat is gyakran megihlették. A mindenki által ismert Kis Herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry köztudottan katonai postarepülőt vezetett a II. világháborúban, így is halt meg, gépe Korzika felett tűnt el, Sok regénye szól szerelméről, a repülésről, legismertebbek az Éjszakai repülés és a  A déli futárgép.
Számunkra az egyik legkedvesebb magyar regény e témában Müller Péter: Madárember c. szívmelengető regénye, amelyet az író még azelőtt írt, hogy a népszerű pszichológia területére tévedt volna... A nagyszerű könyv talán a legszebb és legmegrendítőbb regény a magyar repülés hőstörténetéről.
És persze ott van az igen termékeny Jules Verne, akinek valahogy majdnem minden regényében megjelenik egy ikonikus, központi szerepet játszó jármű. Repülés témában legismertebbek az Utazás a Holdba (űrhajó) és a Nyolcvan nap alatt a Föld körül (léghajó).
A biciklit is nagyon szeretjük, a KétHarisnya már megénekelte Tersánszky Józsi Jenő: Egy biciklifék története című jópofa regényét, de írt ő még erről, a Mesék a kerékpárról c. könyvében. Mark Twain is szórakoztatóan ír erről a vad "drótszamárról" a "Megszelídítem a kerékpárt" című vidám történetében.
A vonat mindenki kisfiú szerelme, és az is marad mindig is, így ezzel kapcsolatosan is születtek rendhagyó remekművek. Ilyen például Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok c. legendás regénye, amelyből legendás film is született Jiri Menzel rendezésében. Szintén vonaton játszódik a megrázó A nagy utazás Jorge Sempruntól, amelyben a nagy utazás az író, a politikai fogoly négy napos útja vonaton a buchenwaldi koncentrációs tábor felé.
De evezzünk vidámabb vizekre. Csónak-témában is számtalan remek mű született. Könnyedebb műfajú, de alapmű Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban című vidám könyve, ami a Viktoriánus-kori Anglia legnépszerűbb komikus regénye, amelyben három férfi és Montmorency, a kutya egy csónakban expedícióra indul a Temzén, és kacagtató helyzetekbe keverednek.
Yann Martel: Pí élete  egy nagyon különleges, meseszerű regény, amelyben a főhős kétszáz napon keresztül hányódik egy csónakban a tengeren,  egy bengáli tigrissel összezárva, és elképesztő kalandokat átélve. A könyvből színpompás film is készült. Gyerekkorunk egyik kedvenc ifjúsági regénye Bálint Ágnes: Hajónapló-ja, amelyben az unatkozó vakációzó gyerekek egy romos hajó találnak, amit kipofoznak, és itt kezdődik el a felejthetetlen nyári kaland.
Verne persze itt is nagyot alkotott, gondoljunk csak a Nemo kapitány-ra (tengeralattjáró), A dunai hajós-ra (csónak) vagy a Nyolcszáz mérföld az Amazonason-ra (óriási tutaj).
És a végére egy kakukktojás: José Saramago: Az elefánt vándorútja című nagyszerű regényében egy elefánt útját követhetjük végig, ahogy a portugál királyi udvarból elsétál a bécsi királyi udvarig, mindezt a XVI. század derekán.
Ezt olvassátok, aranyoskáink, és ne feledjétek, könyvesbolt-könyvtár-antikvárium!