Heti tematikus könyvajánlónk: Mindjárt itt a Karácsony!

Már csak néhányat kell aludni, és itt a Karácsony! A készülődés kinek öröm, kinek hajszoltság... Ezt az állapotot Lackfi János egy versével illusztrálnánk :-D:

KÉSZÜLŐDÉS
Egyszerűen nem értem, a felnőttek
csak lótnak-futnak, képtelenek átélni
a közelgő Karácsonyt, pedig az üzletek
kirakatában már mindenhol téli tájat
rendeztek be, szánkóval, rénszarvasokkal,
Mikulással, füstölgő kéményű,
világító ablakú, favázas házikókkal,
keringő kisvonattal, és legfőképp
hóval, rengeteg hóval, legszívesebben
belefúrnám lángoló arcomat.

Az utcán mindenki szatyrokkal, hosszú
bevásárló-listákkal csörtet, este nálunk a vacsorák kibírhatatlanok, meg lehet
süketülni, többen mindig telefonálnak,
röpködnek az érkezési dátumok,
melyik nagyszülő, unokatestvér, ismerős
melyik busszal, vonattal, repülővel jön,
ki kell-e menni érte, mi a kedvenc étele,
van-e már piros csíkos nyakkendője és meleg harisnyája,
kész diliház, nekem meg a csend és a hó és a jég
jár az eszemben, végtelen fenyvesek suttogása.
Kinyitom a hűtőt, állok előtte, odabenn
csupa fagyos malac, töltött pulyka,
meg egy guvadó szemű hal, szájában citromkarikával,
sütemények, rajtuk a porcukor, mint a hó,
a kiáramló hidegbe temetem az arcomat,
és behunyom a szemem, és kapok egy
tockost hátulról, mert a hűtő elromlik,
ha nyitogatják, és akkor aztán meg leszünk lőve.
Öcséim és húgaim egész nap ki-be szaladgálnak,
csapkodják az ajtót, teljesen meg vannak huzatva,
a nagybátyám, José Emilio a létra tetején állva
átveszi anyám kezéből a gömböket és díszeket,
szépül a messziről hozatott fa, nagybátyám
elég furán néz ki mellényben, nyakkendőben,
hosszúnadrágban, foga közt sziszegve szitkozódik,
arca csurom izzadság, nézem lentről, a kedvenc ruhám
van rajtam, a bermudám pálmafákkal, meg egy
színes póló MARE felirattal, megtörlöm a homlokom,
reménytelenek ezek a felnőttek, nincs bennük
áhítat, pedig gyermek születik nékünk,
az égbolt vérvörös, csodaszép strandidő
van odakinn, negyven fok, mindenki Karácsonyra
készülődik a Rio de Janeirói alkonyatban.

Szerintünk a legjobb ajándék a könyv, és karácsonykor meg talán még idő is jut egy kis olvasgatásra. Tehát, ha ajándékötletet kerestek, vagy ha karácsonykor már tele a hasatok bejglivel és halászlével, ha már minden ajándékot kinyitottatok, minden zokninak/sapkának/nyakkendőnek/huszadikkesztyűnek örültetek, meg az igazi meglepiknek és telitalálat ajándékoknak is, akkor ne nézzétek meg a Reszkessetek betörők!-et mondjuk huszadszor, hanem inkább olvasással fokozzátok a karácsonyi hangulatot! Mi ezeket ajánljuk kicsiknek-nagyoknak, aranyoskáink!
Nincs karácsony Charles Dickens klasszikusa, a Karácsonyi ének nélkül!
Kedvenc ír írónk, Roddy Doyle könyveit már többször ajánlottuk, nem véletlenül: a gyerekeknek (és felnőtteknek is!) írott Vihogik sorozatban a Rover megmenti a Karácsonyt az egyik legjobb könyv. Rudolf, a szarvas beteg lett, és nincs aki húzza a Mikulás szánkóját, hát beveti magát Rover, a kutya,  és a Karácsony meg van mentve! A történet vidám ünnepi perceket szerez kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
A borzongást kedvelőknek ajánljuk az abszurd humor egyik nagymesterének,  Tim Burton-nek a Karácsonyi lidércnyomás című könyvét. Csontvázy Izsáknak, a főhősnek, Halloweenfölde lakójának elege lesz a vérfagyasztásból és hátborzongatásból, és más móka után néz: elrabolja az egész karácsonyt!! És elkezdődik a karácsonyi lidércnyomás.
Ugyanők egy pohárka forralt bor társaságában olvassák el másik klasszikusunk, Agatha Christie: Poirot sorozatából a Poirot karácsonyát. A kis belga detektív szürke agysejtjei karácsonykor sem pihennek, ha egy bűntény megoldásáról van szó!
Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című elbeszélésében a koldusszegény csizmadia inkább választja, hogy szabadon énekelhesse a karácsonyi énekeket az orgonasípszerűen sorakozó rengeteg gyerekével, minthogy elfogadja a pénzt gazdag szomszédjától, de csöndben ünnepeljenek.
Aki szeret karácsonykor szép gondolatokat, bölcsességeket olvasni, annak ajánljuk Hermann Hesse: Karácsony című könyvét.  Ebben a kötetben a Nobel-díjas német író gondolatait, bölcsességeit olvashatjuk, a szeretetről, karácsonyról, világmegváltásról. Ehhez hasonló példázatos elbeszéléseket olvashatunk Fekete István: Karácsonyi éjjel-ében. A mélyen hívő írónak mindig nagyon fontos volt a karácsony, száméra ez az egymásra figyelés, a szeretet közösségi ünnepe volt, erről szól a könyv.
A remek regényíró, Joanne Harris: Egész évben karácsony a tőle megszokott fordulatos, szellemes stílusban mutatja be a fantáziánk világát, ahol egész évben karácsony van!
Krúdy Gyula: Jézuska csizmája című elbeszéléskötetében a karácsony témakörében olvashatunk történeteket. A nagyszerű kortárs költő és író, Lackfi János: Karácsonyi kalandorok-jából ünnepi meséket olvashatunk fel a legkisebbeknek.
Boldog Karácsonyt és jó olvasást, aranyoskáink!

Tematikus könyvajánlónk: Különleges nők az irodalomban

Az elmúlt hetekben - az amerikai elnökválasztás kapcsán - több szó esett a női egyenjogúságról, az "üvegplafonról", mint eddig. Ez egy igen sokrétű, megosztó és nagyon érdekes téma, így mi is összeszedtük, hogyan jelennek meg a különleges, erős nők az irodalomban. Azok, akik szembementek a társadalmi konvenciókkal, akik a korukban megszokotthoz képest mások voltak, mást csináltak, más utat választottak. Nem csoda, hogy igen sok remekmű született e témában.
A világirodalom rengeteg klasszikust tud itt is felsorolni. Lev Tolsztoj: Anna Karenina-ja nagy klasszikus története a szerelemnek, a nő választásának. A regény lényegét tekintve egy házasságtörő asszony története, de persze ennél sokkal több: a szívről, a női lélekről, emberi természetről, a társadalmi konvenciókról szól - hát persze, hogy nem lesz jó vége..
Az 1840-50-es években alkotó, angol Brontë-nővérek (Emily, Charlotte és Anne) könyveiről talán mindenki hallott már. Charlotte Brontë: Jane Eyre című regényének főhőse az árva Jane, aki nevelőnőnek szegődik el egy kastélyba, ahol váratlanul, nehezen, de végül is rátalál a szerelem. Jane Eyre az angol romantikus regényirodalom talán legrokonszenvesebb nőalakja.

A német romantika egyik legnagyszerűbb írója, Theodor Fontane: Effi Briest című könyve a kora szigorú, poroszos társadalmi konvencióira fittyet hányó lányról szól, aki boldogságra, szerelemre vágyakozik, de a körülmények, a társadalmi morál ebben nem segít. Thomas Mann Fontane e könyvét "az európai elbeszélőpróza királyi ékszerének" nevezte.

A francia Romain Gary: Lady L. című regénye  egy izgalmas, a végén óriási csattanóval záródó regénye az angol nemesi osztály díszéről, a francia származású arisztokrata Lady L.-ről,  akinek nyolcvanadik születésnapján adott nagyszabású partiján -melyre még az angol királynő is jókívánságait küldi-,  kiderül a nagy titok.
Kemény könyv William Styron: Sophie választása című regénye, amelyben Sophie történetét meséli el a II. világháborút is megjárt író, aki a nővel már Amerikában találkozik. Szép lassan fény derül Sophie titkára, "őrületének" miértjére: az auschwitzi táborban történtekre, Sophie "választására".
Nagy kedvencünk az orosz Ludmilla Ulickaja, akinek minden könyve egy gyöngyszem, de mi legjobban a Médea és gyermekei című regényt imádjuk. Médea egész életét a krími házában élte le, ahol minden nyáron összegyűlik a rokonság. Nyári kalandjaik tragédiák hátterében folyamatosan "történik a történelem" háborúk, forradalmak, de Médea mégis próbálja egyben tartani egyre népesebb családját.  Szintén ajánljuk tőle az Életművésznők-et,  amelyben Zsenya találkozik hat történettel, hat női sorssal, és ezeket meséli el lebilincselően, nagy életismerettel és szomorkás iróniával, ahogy azt a nagy orosz íróktól megszokhattuk.
Az angol Virginia Woolf: Mrs. Dalloway című könyve egy ötvenes éveiben járó úrinőről szól, aki Londonban sétálgatva ismerősökkel találkozik, és közben felidézi életét, "szerepeit": reménytelen szerelem, a konvenciók üres fejű rabja, az életnek értelmet adó, sugárzó középpont is volt ő.
Woolf e könyve ihlette meg Michael Cunningham nagy sikerű könyvét, és a belőle született, szinten híressé vált filmet, Az órák- at, amelyben három nő sorsát követhetjük nyomon, egyikük maga Virginia Woolf.
A norvég Henrik Ibsen: Nóra című drámájának eredeti címe "Babaház", ami mindjárt sokat elmond a történetről, szereplőkről. Azt midnenestre igen, hogy a hősök szerepet játszanak, mindenki álarcot visel. Nóra például a gyermeteg, üresfejű "babafeleség" szerepét. ...Egy szép karácsonyon aztán robban a bomba, és mindenki leveti az álarcot. Nem véletlen, hogy ezt a darabot rengeteg színház játszotta és játssza szerte a világon.  Gustave Flaubert: Bovaryné-ja is egy széles körben ismert XIX. századi regény. Alcíme: Vidéki erkölcsök, ami máris némileg képbe helyezi az olvasót. A főhősnő Emma, aki nem szerelemből, inkább kíváncsiságból ment férjhez Bovary-hoz, és aztán számtalan viszonyban keresi a boldogságot, de nem találja...Flaubert-t annak idején perbe fogták a könyv miatt, vallás- és erkölcs-gyalázás vádjával.
A magyar irodalom sem szegényebb a témát illetően. Egyik nagy kedvencünk Závada Pál: Jadviga párnája című regénye, amelyben Jadviga naplóformában meséli el szerelmét, házasságát, elhidegülését, az emberi természet esendőségét - varázslatos elbeszélés.  

Bíró Kriszta: Jozefa című könyvében három szerelmi történetet olvashatunk, az elsőben a "beteljesült, dugába dőlt, de soha el nem múló" szerelemről. A másodikban a házasságról, mint érdekszövetségről, a harmadikban pedig a beteljesületlen szerelemről, mind középpontjában pedig az erős, saját útját kereső nőről.  
Gárdonyi Géza: Ida regénye a zárdában nevelkedett Ida története, akinek apja hirdetés útján, pénzért keres férjet. Az újdonsült vőlegénnyel Ida paktumot köt: üzleti alapú, formális házasságukat egy év múlva felbontják. Az élet persze másként gondolja...

Esterházy Péter: Egy nő című könyvében rövid kis írásokat olvashatunk a NŐ-ről, nőkről, a kapcsolatokról tanulhatunk.
Egy rettentően erős, megközelíthetetlen, kemény nőről, Szeredás Emerencről és finomabb ellenpontjáról, a szerző Szabó Magda alteregójáról szól Az ajtó című, megrendítő regénye, ami azok közé  a könyvek közé tartozik szerintünk, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia.
Ezeket olvassátok, aranyoskáink, és éljenek a nők!

Borzonganivalók Halloween-ra!

Mindjárt itt a Halloween, a szellemek, boszorkányok, ördögök, démonok ideje! 
Elő a kosztümökkel és a hidegrázós-libabőrös-sikítozós olvasnivalókkal!
Ezeket ajánljuk, főleg éjfél körülre:

Arthur Miller: Salemi boszorkányok
Gárdonyi Géza: Az utolsó boszorkány
Suzanna Clarke: A Hollókirály
Teri Pratchett: Vészbanyák
J.K. Rowling: Harry Potter-könyvek
Bulgakor: Mester és Margarita
Shakespeare: Macbeth
Roald Dahl: Boszorkányok
Neil Gaiman: Csillagpor
Stephen King: Kedvencek temetője
E.T.A. Hoffmann: Az ördög bájitala

Ezt olvassátok, aranyoskáink! Jó lesz!
Muhahahahahaaaaaaaaaahhrrrrggrrrr

Tematikus könyvajánlónk: A bor és szüret

Október van,  a szüret és a borkészítés ideje. De persze nem csak erről van szó: a bor és elkészítésének folyamat már az emberi kultúra hajnalán megjelent, és mióta művészet és irodalom létezik, azóta szolgáltat ihletet és témát az alkotóknak.
A szüret az év vége felé közeledve több dolgot is szimbolizál: az elmúlást, a természet halálát, ugyanakkor az év összegzése, számvetés is: az elmúlt évben elvégzett munka gyümölcsének betakarítása. Dionüszosz görög isten ( a rómaiaknál Bacchus) a bor és a mámor istene volt, a monda szerint ő fedezte fel, hogy lehet a szőlőből bort készíteni. A Dionüszosz-kultusz, a bor és lakomák, a tiszteletére rendezett ünnepségek -  dionüsziák -, számtalan ó- és újkori írót, költőt, művészt megihlettek. Euripidész: A bakkhánsnők valamint Arisztophanész: A békák című drámájában Dionüszosz és kultusza a főszereplő. Plinius római történetíró pedig így fogalmaz: "A bor révén lett az ember az egyetlen állat, amely akkor is iszik, ha nem szomjas".

Omar Khajjám, a XI. századi perzsa költő, filozófus, csillagász verseiben is központi szerepet foglal el a bor, nála a bor: a "mulandóság mámora".
Az újkorban is sokan, sokféleképpen megénekelték a bort, a borászatot, a szüretet, a mámort és ezek természetesen a magyar költőket, írókat is számtalanszor megihlették, hiszen a magyar kultúra egyik központi eleme a bor.
Igazából nincs olyan írónk, költőnk, akinek ne lenne a borral, szürettel, az év végi összegzéssel foglalkozó műve. Kölcsey Himnuszában Tokaj szőlővesszeje  a gazdagság jelképe; Adynál a bor: "mámor és malaszt". Jókai Mórnál a bor, főleg a tokaji legendája  számtalan műben jelenik meg fontos elemként: A lőcsei fehérasszonyban, az Egy magyar nábobban. De Mikszáth is belefoglalta műveibe: A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város, Szent Péter esernyője című regényekben is megjelenik a bor. Ő is a tokaji kultuszának élt:  "Különös az a tokaji nedv...az már olyan nedv, hogy mindig az osztrák ellen lovalja a zempléni embert".

Krúdy Gyula: Az asszonyfái szüret című novellájában a szüret ad alkalmat, helyet és keretet a történésekre. Márai Sándor  arról álmodott, hogy öregkorában majd borospincéje lesz, egész esszésorozatot írt Magyar borok címmel, amelyek központi gondolata így szól: "A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebben egy pohár bor mellett." Emellett a  "Boros könyvben" életbölcsességeit olvashatjuk, természetesen egy jó pohár bor mellett.
Sokunk kedvence, Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye is megemlékezik a borról, méghozzá a tüzes egri borokról, amelyek nem csak szomjat oltanak: a könyvben Dobó István várkapitány egri borral fokozza katonái harci kedvét a törökök elleni csatában
A magyar irodalomban a boros könyvek non plus ultrája természetesen Hamvas Béla: A bor filozófiája című könyve. De bátran mondhatjuk, hogy nem csak a magyar, de a világirodalomban sincs még egy ilyen mű, amely ennyire átfogóan beszélne a borról, ami nem csak egy isteni nedű, de életfilozófia. Hamvas e művében összegez mindent, ami a borral kapcsolatban a világirodalomban leíródott: forrásai magukba foglalják a Bibliát, Homérosz műveit, Horatius, Epikurusz műveit, Sappho és Anakreón verseit, az Upanisádokat, az Ezeregy éjszaka meséit, valamint modern írók műveit. A könyv mottója: "Végül is ketten maradnak: Isten és a bor". Hamvas így fogalmaz: "Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára.... Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni...A legfőbb névnek a bort választottam." A könyv Hamvas lebilincselő stílusban írt elmélkedése a borról, Istenről, az életörömről, magáról az életről.
Ezt olvassátok, aranyoskáink!
www.facebook.com/Ketharisnyakonyvetolvas

Heti tematikus könyvajánlónk: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után

Heti tematikus könyvajánlónkat az aktuális nemzeti ünnepünk, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc méltatlan lezárását jelképező aradi vértanúk napja ihlette, október 6.
Ez az egyik legmeghatározóbb fordulópontja történelmünknek, mégis arányaiban, úgy látszik, kevesebb irodalmi mű foglalkozik vele, mint gondolnánk. És azok is inkább versek, például a mindenki által ismert Nemzeti Dal Petőfi Sándortól, amit minden iskolás megtanul, és a felnőttek fele még mindig kívülről fúj.
Prózában kevesebb mű született, és az is "koncentráltabban". A legtöbbet Jókai Mór írta a forradalomról és az azt követő évekről, a bujdosásról, a megtorlásról, az egész szabadságharc utóéletéről. Nem véletlen, hiszen Jókai végigélte az eseményeket, tevőlegesen is részt vett a politikai feladatokban, és így első kézből voltak információi és történetei mindenről. A leghíresebb, a korszakkal foglalkozó regénye persze  A kőszívű ember fiai, ami szerencsére még mindig kötelező olvasmány az iskolákban. A Baradlay-család történetén generációk nőttek fel, és regényes formában tanulhattak a szabadságharcról, a hősiességről, szeretetről, családról és az önfeláldozásról.
A Forradalmi és csataképek című elbeszélés-kötetét Jókai 1850 júliusában, a tardonai bujdosásból hazatérve jelentette meg. A csatákat, politikai harcokat és manővereket rendkívül érdekesen, a szemtanú hitelességével írja le a szerző.

Ez a fent említett tardonai bujdosás ihlette következő művét, a Bujdosó naplóját. Jókai a forradalom idején követte az ide-oda költöző (menekülő) magyar parlamentet, és a világosi katasztrófa után is tovább kellett állnia. Menekülését Kossuth egy rokona "intézte". Az író Gyulán találkozott feleségével, a színésznő Laborfalvi Rózával, és onnan menekült a Bükk erdeibe. Tardonán, Csányi Béni földbirtokosnál húzta meg magát, és ennek a több mint öt hónapnak a történetét meséli el a regény.
Következő műve az egyik legnépszerűbb és legvitatottabb regénye,  Az új földesúr. A fáma szerint a regény egyik alakját nem más, mint Haynau osztrák hadvezér, a "bresciai hiéna" ihlette, aki a szóbeszéd szerint (feljegyzések szerint többen hallották), a forradalom lezárása után Magyarországon letelepedve, egyszer azt találta mondani (németül): "Mi, magyarok nem engedjük magunkat jogainkból kiforgatni!" A regény a bizakodás története, pedig  forradalom után, a regény időszakában már tudni lehetett, hogy a polgárosodni vágyó magyarság reményei a szabadságharc leverésével szertefoszlottak.
Krúdy Gyula is írt erről az időszakról, méghozzá az egyik felmenőjéről. A Krúdy Kálmán csínytevései a kalandor rokon cifraszűrös, garibaldis alakját idézi meg, aki a forradalom leverése után mindenféle kalandokon töri a fejét.
A harcok utáni bujdosás a történészeknek nagyon gazdag kutatási területe, de például az ifjúsági könyveket író Bogáti Pétert is megihlette. Az Édes Pólim! című regény a szerző egy könyvtári kutakodása során, véletlenül megtalált levélköteg alapján íródott. A könyv Ujházi Lászlónak és családjának a története. Ujházi a szabadságharc alatt Komárom polgári biztosa volt, így a forradalom leverése után el kellett hagynia a hazáját. Az akkori világ legdemokratikusabb országába, az Egyesült Államokba emigrált családja több tagjával. Iowa államban telepdetek le, kis közösségüket New Budának nevezték el - ide gyébként később Kossuth is ellátogatott. A regény az itthon maradott családtagokhoz írt levele alapján készült.
Az egyik Harisnya egyik kedvenc Delfin-könyve volt gyerekkorában Lengyel balázs: A szebeni fiúk című könyve. Az izgalmas történelmi regény a 48-as szabadságharc idején játszódik. A nagyszebeni fiúk várépítő játékából komoly felnőtt-játszma válik, amelynek segítségével a magyar szabadságharc legendás lengyel tábornoka, Bem apó kiűzi az osztrákokat Szeben várából.

Az aradi vértanúkról, gondolataikról, életük végéről az utánuk szerencsére fennmaradt levelezésekből tájékozódhatunk. Mai ésszel talán el sem tudjuk képzelni azt a hősiességet, tartást, önfeláldozást, amellyel ezek a (többségében nem is magyar származású) hősök adóztak a magyar forradalom eszméjének. Ahogyan Madách Imre írja Az aradi sírra c. versében: 
"Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Ím sírotokra emlékkő se jut."
Ezt olvassátok, aranyoskáink!
www.facebook.com/Ketharisnyakonyvetolvas

Csodás könyvborítók, csodás könyvek

Aranyoskáink, itt van egy tipikus esete annak, amikor a külcsín és a belbecs egyformán magas színvonalúak... Ilyen merényletet a könyvimádók ellen....

Gyönyörű kivitelben nagyon jó regények!

John Banville: A tenger

Jelena Csizsova: Nők férfi nélkül

Kim Fay: Sárga Babilon

Isabel Allende: Maya naplója

Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Ezt olvassátok, aranyoskáink!

#geopen 

Tematikus könyvajánlónk: Folyó, tenger, óceán az irodalomban

A négy elem egyike, az emberiség bölcsője, a levegő mellett a másik dolog, ami nélkül nincs élet ezen a Földön: ez a víz. A bolygónk 71 %-a víz, föld alatt és föld felett számtalan formában vesz körül bennünket. A Harisnyák nagy vízpártiak ( ha nem is vízpartiak jelen pillanatban), ezért most pár olyan nekünk kedves könyvet ajánlunk, amelyek a vízről és formáiról mesélnek.
Rólunk, közép-európaiakról, a végtelenül összetett és vegyes kultúránkról, és közöttük a nagy összekötő elemről, a Dunáról szól az olasz germanista-professzor Claudio Magris: Duna című regénye. Az író ezen a fontos folyón, "kultúrtörténeti tüneményen" tett utazásáról mesél, a folyó mentén élő népekről, szokásaikról, nyelveikről.
Egyik kedvenc erdélyi írónk, Karácsony Benő: Utazás a szürke folyón című könyvében egyéni hanggal, ízes humorral mesél mulatságos figurákról, csirkefogókról, feltalálókról.
V.S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában c. könyve egy kevésbé ismert regény, ez a "harmadik világ", a "fekete kontinens", Afrika első nagyregénye: törzsek, gyarmatosítás, erkölcsi káosz, civilizációk tragikus ütközése, mindezt egy folyó, a hatalmas Kongó folyásának mentén, melynek kanyarulatában a történet fő helyszín Zaire, a hajdani Belga Kongó.
Jerome K. Jerome: Három férfi egy csónakban című vidám könyve a Viktoriánus-kori Anglia legnépszerűbb komikus regénye, amelyben három férfi és Montmorency, a kutya egy csónakban expedícióra indul a Temzén, és csónakút közben számtalan kacagtató helyzetbe keverednek.
Neil Gaiman: Óceán az út végén az egyik legkedvesebb fantasy-írónk egyik legkülönlegesebb regénye, egy hétéves kisfiú küzdelméről a világán túli világról érkező dolgokkal. Titkos utak, felfoghatatlan lények, az ártatlanság elvesztése, a gyerekkor a felnőttek szemével: letehetetlen történet!
Alessandro Baricco: Tengeróceán című nagyszerű  regényében hajótörést szenved egy vitorlás  147 fős legénysége. A tengerparti kis szállodában pedig különös emberek gyűlnek össze: a titokzatos tengerész, a tenger határait kutató tudós,  a tengert tengervízzel megörökítő festő, a gyógyulást a tengernél kereső lány: egyikük sem tud ellenállni a tenger hívásának.

John Banville: A tenger című könyvében a főhős évtizedek múlva visszatér gyerekkora helyszínére, a tengerparti kis ír faluba, és felidézi a gyermekkora legfontosabb, az egész későbbi életét talán meghatározó nyarának történéseit, középpontban a tengerrel.
Hemingway: Az öreg halász és a tenger című regénye a nagy klasszikusok egyike, talán nincs világon olyan ország, ahol ne olvasták volna. E könyv miatt kapta meg Hemingway az Irodalmi Nobel díjat 1954-ben. A történet Santiago, a vénséges vén kubai halász heroikus küzdelmét írja le a tengerrel. Santiago egyedül halászik a tengeren, és immár nyolcvannégy napja sikertelenül, 85. napon aztán eljön a nagy hal... A könyv pedig megfogalmazza az író emberről alkotott végső gondolatát: "...az ember nem arra született, hogy legyőzzék. ...Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni".
Gabriel García Márquez: Egy hajótörött története a tíz napig a tengeren, egy mentőcsónakban, étlen-szomjan hányódó ember története, igaz sztori alapján, olyan nagyon Márquez-esen.
Joanne Harris: Partvidékiek című regénye egy kis breton sziget lakóiról szól. A szigeten évszázadok óta változatlanul csordogál az élet, két település vetélkedése is örök. Most éppen azon, hogy melyikük partján legyen a strand, ami turistákat vonz majd, és fellendíti a gazdaságot. Pedig közben az árapály és a konfliktusok inkább veszélybe sodorják az egész sziget jövőjét. Joanne Harris bármiről, bárkiről izgalmasan, letehetetlenül tud mesélni....
Este pedig, lefekvés előtt a legkisebbeknek  olvassuk el a Mese a tóról-t Andersen-től.
Ezt olvassátok, aranyoskáink, ha lehet, valamilyen víz partján, kádban ülve vagy egy akvárium szomszédságában!

Tematikus könyvajánlónk: "Úton"-könyvek

A filmek világában már klasszikusnak számítanak a "road movie-k", vagyis azok a sztorik, amelyekben a főhős(ök) útra kelnek, vándorolnak, A-ból B-be igyekeznek, közben mindenféle kalandokat élnek át: ez utóbbiak révén az emberi lélek rejtelmeit, annak fejlődését - vagy éppen torzulását követhetjük végig.  Persze e filmek közül is soknak szolgál alapjául egy-egy könyv, így most megnéztük pár, nekünk nagyon kedves úton-regényt.
Jack Kerouac: Úton című kultuszregényét sokan ismerik: a főhős keresztül-kasul utazik a 40-es évek Amerikáján, az azóta híressé vált 66-os úton hedonista barátjával, a dzsessz, az alkohol, a drogok és a szabadság útjain, minduntalan az "amerikai álom" korlátaiba ütközve.
Szintén az USA-ban játszódik az igazából dokumentumregény Made in America kedvenc Bill Bryson-unktól,  amelyet végigolvasva olyan, mintha mi is vele utaztunk volna végig az Államokon, és személyesen láttuk volna az út menti hatalmas reklámokat, a motelokat, a kávézókat, a benzinkutakat, és a filmekből ismert összes szimbólumát Amerikának. Végtelenül izgalmas és szórakoztató könyv.
Cormac McCarthy: Az út című apokaliptikus víziójában a világ elpusztult, a vég után apa és fia vándorol éhezve és fázva, és keresve még valami jót, ami megmaradt a pusztulás után. A könyv Pulitzer-díjat ért, az angol Times "az elmúlt évtized 100 legjobb könyve" listáján pedig az első helyre került.
Nagy klasszikus Joseph Conrad: A sötétség mélyén című regénye, ami a Harisnyáknak kötelező olvasmány volt angol szakon, és ennek ellenére (vagy ezért), az egyik legmeghatározóbb olvasmány élményünk lett. Marlow, a hajós útja az áthatolhatatlan és misztikus dzsungelen át Belga Kongó szívébe, a "legsötétebb Afrikába" a 20. század egyik legmeghatározóbb regénye. Az út során felfedezett "sötétség" fizikai és morális is egyben: Marlow találkozása a karizmatikus, de korrupt és rosszindulatú Kurtz-cal sorsfordító élmény - ahogy a könyv is az.
A tudományos-fantasztikus irodalom egyik legkülönlegesebb alakjának, Douglas Adams-nek szintén kult-könyvvé vélt regénye, a Galaxis útikalauz stopposoknak (és annak folytatásai), amellett, hogy mérhetetlenül szórakoztatóak, új perspektívát adnak a földi "Életnek, a Világmindenségnek, meg Mindennek". Egy biztos, a világegyetemben való utazás sokkal biztonságosabb, ha van nálunk egy törülköző!
José Saramago: Az elefánt vándorútja című útiregényében egy elefánt útját követjük végig a 16. századi portugál udvarból Bécsig, és közben megismerjük az expedíció tagjait, a kor szokásait, és megint csak az emberi lélek rejtelmeit.
Szintén Saramago a szerzője a híres Kőtutaj regénynek,  amelyben az Ibériai-félszigeten csoda történik: a francia-spanyol határon hatalmas repedés keletkezik, a félsziget "letörik" a kontinensről, és mint egy tutaj, úszni kezd az óceánon. A tutaj utasai megoldást keresnek, a politikusok megpróbálják a pánikot kezelni, és közben persze hasznot húzni a megváltozott geopolitikai helyzetből. A meghökkentő történet az ember élni akarásáról, konok boldogságkereséséről és zavarodottságáról mesél.
Yann Martel: Pí élete egy csónakút története, melynek során a hajótörött főhős, Pí meséli el 200 napig tartó viszontagságait a nem is olyan "kihalt" óceánon, útitársával, egy bengáli tigrissel és számtalan kalanddal. Vajon milyen leleményességre van szükség, hogy egy tigrissel túléljük egy csónakban, és hogy az egészet ép ésszel megússzuk?  Kritikusok szerint a könyv Hemingway: Az öreg halász és a tenger-ét idézi.
Miguel de Cervantes: Don Quijote-jét mindenki ismeri:  a "búsképű lovag"  és szolgájának története egy idealista útját követi végig a közel négyszáz éves lovagregényben. A nem evilágban élő "gáncs nélküli lovag"  megküzd óriásokkal, hölgyeket ment meg, küzd az igazságtalanság és a lovagiatlanság ellen: a könyv a többféleképpen megítélhető igazság és erkölcs izgalmas és élvezetes meséje.
Móra Ferenc az Olaszországi csavargásom-at 1925-ben írta, de a levelek formájában írt gondolatai olaszországi útjáról mit sem vesztettek frissességükből. A könyvre egy szó illik igazán: a derű. Az iró derűvel szemlélt mindent, az édeset, a keserűt, a gúnyt, a közönyt, a mást, "az egész élet viszonylagosságát".
A legvégső és legnagyobb úton-regény persze talán a kultikus A Gyűrűk ura-trilógia J.R.R Tolkientől.  Ez a tündérmese egy képzelt időben és helyen játszódik, de nagyon is a mi világunkból ismerősek a fogalmak: jó és rossz, gonosz és álnok, hős és barát, önfeláldozás és küzdés. A könyv hősei útra kelnek, hogy megmentsék világukat a sötétségtől és a gonosztól, és a jó a végén - persze- győzedelmeskedik, ahogyan erről mindig is álmodunk.
Ezeket olvassátok, aranyoskáink, és ne feledjétek: könyvtár-antikvárium-könyvesbolt!

Tematikus könyvajánló: Ha ősz, akkor kötelező olvasmányok!

Lassan itt a szeptember, az iskolakezdés ideje, kinek öröm, kinek szomorúság. Az olvasás kicsi és nagyobbacska szerelmeseinek biztosan öröm, mert itt van a kötelező olvasmányok ideje is!
Sok vita van arról, mikor és milyen könyveket jelölek ki kötelezőnek. Szerencsére nem a Harisnyákat bízzák meg ezeknek a listáknak az összeállításával, mert abból balhé lenne, hiszen annyi olvasmányt választanánk ki, hogy más tantárgyra nem jutna idő egész évben!
Úgyhogy inkább csak megnéztünk néhány listát különböző iskolák honlapján.  Mellékesen egyrészt megállapítottuk, hogy nagyon sok "új nincs a nap alatt" e témában sem. Másrészt, hogy ezek az olvasmányok még mindig megállják a helyüket, és a felnőtteknek is bármelyik bátran olvasható, akár ismétlésként is! Nem fognak csalódni!
Szerintünk az elolvasott könyvekben 3 feltételnek kell megfelelniük: legyen bennük humor, hősiesség és izgalom! Ha ezek megvannak, a tanulás, a tanulság már magától megérkezik, az olvasás pedig csodává válik!
Az egészen kicsik számára Csukás István: A téli tücsök meséi, mint minden Csukás-könyv, zseniális, és a svéd Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi-je is telitalálat, ezekkel aztán nem lehet tévedni!
A nagy klasszikusoknak szerintünk még mindig helye van az olvasmány-listákon, csak talán az időzítés és a szerepük változhatna. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai a nagy mumus minden második gyerek számára, pedig izgalmas és szép történet, csak mielőtt nekiállunk, azt gondoljuk át: 1869-ben jelent meg, nem a mai világ tempóját kell benne keresni. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk-ja szerintünk mindig is megkerülhetetlen mű lesz, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regénye, bár fáj, tényleg egy "kötelező mű". Az Egri Csillagok Gárdonyi Gézától magyar történelem egyik legizgalmasabb történetének a feldolgozása, a "sztori" fordulatos, a figurák felejthetetlenek, a leírások pedig páratlanok, gondoljunk csak a török sereg vonulására...

Az egyik Harisnyának két nagy kedvence volt gyerekkorában, Erich Kästner és Gerald Durrell. Szerencsére tőlük is vannak könyvek a listákon - nélkülük, úgy hisszük, szegényesebb lenne a gyerekkor. Kästnertől A repülő osztály, Durrelltől A családom és egyéb állatfajták felejthetetlenek!
Jules Verne-t is megtaláltuk, aki gyerekkorunkban csak Verne Gyulaként szerepelt mindenhol, annyira magunkénak éreztük! :-D Tőle bármi jó, a listán a Kétévi vakáció szerepel.
Minden gyereknek kötelező szerintünk a William Golding-tól A Legyek Ura,  ütős egy könyv, és egy kamasznak a legjobb beavatás lehet az emberi lélek bonyolultságába.
Karinthy Frigyes Tanár úr kérem-jét nem csak itt, de a világ minden iskolájában kötelezővé tennénk, Jane Austen: Büszkeség és balítélet-e és Szabó Magda Abigél-ja is - bár "lányos" köntösbe öltöztették őket -, az élet nagy kérdésiről szól, izgalmas és, na jó, romantikus formában. Nem csak lányoknak!!
J.D. Salinger: Zabhegyezője és Ottlik Géza: Iskola a határon című regénye minden kamaszfiúnak alap,  Thomas Mann: Márió és a varázsló valamint Ernest Hemigway: Az öreg halász és a tenger című könyvei amellett, hogy mérhetetlenül izgalmasak, nagyon alapvető dolgokat tanítanak az emberi lélekről. Umberto Eco: A rózsa neve és Bulgakov: A Mester és Margaritája pedig maga az izgalom.
Örkény Istvánt is kötelezővé tennénk a világ minden táján, a listákon a Tóték szerepel, ami zseniális, mi az Egyperceseket is ajánljuk nagyon!
Öröm látni, hogy a régiek mellett jó pár kortárs magyar író is szerepel a listákon, nagy kedvenceink Tóth Krisztina: Vonalkód-ja, vagy Garaczi László Lemur-sorozata.
Nagy örömmel fedeztük fel a felsőbb tagozatosoknak szóló listán Rejtő Jenő  könyveit is.
Utánozhatatlanul magyar humor, kaland, fordulatok, elképesztő figurák! Talán két komolyabb mű között egy ilyet kell elolvasni, és nem lesz semmi baj.
Aztán vannak a nehezebben emészthető musz-ok, amiket pedig mindenkinek el kell olvasnia, mint Puskin: Anyegin-je, Shakespeare drámái, Moliére vagy Goethe művei, Kertész Imre: Sorstalanság-a, de ha előtte a fentiekkel már kedvet kapott a gyerek az olvasáshoz, ezeket már akarni fogja!
A Harisnyák javaslata: ne hívjuk ezeket az olvasmányokat "kötelező"-nek, az sokakat elriaszt, és rossz ízt adhat az olvasásnak, olyan nem-szeretem dolog lesz így belőle.
Mostantól legyen a nevük jólesz olvasmányok!

"Városi olvasás" program Ausztriában

Ausztriában a "Stadtlesen" (városi olvasás) nevű kezdeményezés hetedik éve megy. 
A városok legszebb terein ilyen kis olvasótereket rendeznek be, és mindenki heverészhet, olvashatja az ott elérhető kölcsönkönyveket, jól érezheti magát. 
Ezeket a képeket Innsbruckban lőtte egy követőnk!
Irigykedünk, kérünk ilyet, itt is!!
http://www.stadtlesen.com

Tematikus könyvajánlónk: Az Olimpia az irodalomban

Újra itt az Olimpia,  a sportvilág legszebb hagyománya! A sportok, a küzdés, baráti megmérettetés nem csak az ókorban, de az újkori, 1896-os "újrakezdés" óta is mindig is megihlette az irodalmárokat. Az ókori görög költő, Pindarosz egyenesen ódákat írt az "olümpia" győzteseihez:  " A legjobb a víz s az arany, mint éjszakában égő tűz,/ kicsillog a fejedelmi tűz közepéből. Ha férfitetteket kívánsz, kedves szívem, zengeni, /ne keress napnál melegebb s ragyogóbbat/ az ég tágas mezején,/ ünnepi játék sincs, ami méltóbb a dalra,/ mint Olümpia." Pindarosz műveit eredetileg valamely pengetős és fúvós hangszer is kísérte. 

De az újkori írók-költők is szerették az olimpiát, a sportokat, a nemes versengést megénekelni.  A kém-regények, thrillerek egyik nagymestere, Tom Clancy Szivárvány-kommandó című sztorijában például a terroristák a sydney-i olimpia helyszínén akarnak szabadjára engedni egy vírust.

Utánozhatatlan Karinthynk a Sport és testészet, különös tekintettel a nyavalyatörésre című "értekezésében" így definiálja az olimpiák tárgyát: " Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész se maradjon azon a helyen, ahova az isten teremtette, hanem lehetőleg oly helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve. "

Az olimpiai sportok külön-külön is jó témák az írók számára. Mészöly Miklós: Az atléta halála c. regényében a sportról és a barátságról ír, a végén az egyik atléta főhős a tréningező-helyen, stopperórával a kezében hal meg... Alan Sillitoe, a "dühös fiatalok" egyik képviselője A hosszútávfutó magányossága című kultikus művében egy javítóintézetbe került fiú futás közbeni belső monológjából ismerjük meg a hatvanas évek fiataljainak lázadását a társadalmi konvenciók ellen. Stefan Zweig: Sakknovellá-jában a világhírű sakkbajnok zseniális játszmában küzd meg ellenfelével egy óceánjárón, útban Argentína felé.ellenfelével. Darvasi László: Titokzatos világválogatott-ban a fociról ír, ahogyan  Mándy Iván is az Egyérintő-ben. 

De mint ahogyan semmit, az olimpia szeretetét sem lehet korán kezdeni. A gyerekek  kedvelt egérfigurája, Geronimo Stilton is eljut az Olimpiára "Az Olimpia hőse" című könyvben.  Mary Pope Osborne: Irány az Olimpia! című gyerekkönyvének kis főhősei is eljutnak az Olimpiára.

Aki pedig szeretik a képregényeket, olvassák el Asterix és Obelix kalandjait az Olimpián!

Ezt olvassátok, aranyoskáink, és Hajrá magyarok!

Tematikus könyvajánlónk: Esterházy Péter könyvei

Kivételes alkalom, hogy egy szerző műveit ajánljuk. De néha az élet jelöli ki az aktuális témát: elhunyt Esterházy Péter,  az egyik legnagyobb magyar írónk. Összeszedtük tőle kedvenc könyveinket.

Esterházy, vagy ahogyan sokszor utalnak rá, EP különc figurája volt a magyar kortárs irodalomnak.
EP, az író a magyar posztmodern irodalom legjelentősebb alakja volt, nagyon jellemző, azonnal felismerhető stílussal: idézetek, töredékesség, mozaikszerűség jellemezte a szövegeit, elképesztő módon használta szeretett magyar nyelvét. Műveiben talán a történetnél is fontosabb a szöveg, a szavak, na és a humor.
EP, az ember sokak számára megosztó személyiség  volt, aki politikai nézeteit nem rejtette véka alá, sőt, az némely művének alapjául is szolgált (ilyen volt például az Így gondozd a magyarodat! című hangjátéka, amely nagy botrányt okozott a 90-es évek elején).
Így vagy úgy, a jelenről, a bennünket körülvevő valóságról írt, a családjáról, a családtörténetről és persze imádott focijáról.
Legelső művében, a hat elbeszélést tartalmazó Fancsikó és Pinta-ban egy gyerek szemszögéből ismerjük meg a világot, két elválaszthatatlan "jóbarátja", Fancsikó és Pinta társaságában.
Az 1979-es Termelési-regényben az akkori puha diktatúrát, annak működésképtelenségét jeleníti meg, a munkahelyi demokrácia, az "üzemi négyszög" görbe tükrén át.
A nők is foglalkoztatták persze írói fantáziáját, az Egy nő-ben nőkről, férfiakról, a testről, kapcsolataink kuszaságáról, az érzékiség hatalmáról ír, utánozhatatlan stílusában. Ilyen volt az Egy kékharisnya feljegyzéseiből is: EP szeretett mindent a nevén nevezni.

A nő, a női test és a női lélek olyannyira izgatták, hogy talán ezért is írta meg Csokonai Lili álnéven a Tizenkét hattyúk című regényét, amelyben egy árván maradt kislány, majd nő, Lili meséli el életét, kálváriáját, a férfiakat - az életünket a 80-as években.
A Rubens és a nemeuklideszi asszonyok-ból, ami három "dramolett"-et foglal magába, zseniális színházi előadás született: bejelentik Rubens halálát, mire ő kiesik a róla készült festményből, és sziporkázó humorral számol be életéről, művészetéről, és a gyönyörű, "rubensi" női testekről.
EP legfontosabb témája azonban a családja volt, a hajdani grófi család, amely elszenvedte a huszadik század minden viharát, a vagyonelkobzás, a kitelepítést, egyebeket. A gyönyörű  Harmonia caelestis az Esterházyakról, Magyarországról, a történelmünkről szól, és emléket állít szeretett édesapjának. A könyv megjelenése után jött aztán a kijózanodás: EP megtudta, hogy édesapja is besúgó volt a Kádár-rendszerben. Ennek krónikája a döbbenetes Javított kiadás.
Édesanyjáról annak halála után, '85-ben írt A szív segédigéi-ben. A gyászkeretes lapokon megjelent írás az édesanya elvesztéséról, a haldoklásról, a temetésről, az emlékezésről szól. Aztán huszonhárom évvel később, a Semmi művészet-ben ismét édesanyjáról ír. Ez a könyv a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki "ismerte a lesszabályt", és az anyanyelvé, ami tulajdonképpen a "futball nyelve". Anyafutballnyelv.
Az utolsó művét, a betegsége ihlette Hasnyálmirigy-naplót még nem mertük megvenni... Ebben EP a rákos testrészt Hasnyálkának hívja. Sajnos, Hasnyálka győzött :-(.
A Harmonia caelestis azt jelenti: mennyei harmónia. Reméljük, ez várta őt! Nyugodjék békében!
Ezt olvassátok, aranyoskáink!

Tematikus könyvajánlónk: Járművek és közlekedési eszközök az irodalomban

Itt a nyár, a nyaralás ideje, ezért - ha lehetősége van -, mindenki utazik,  És hogy mivel? A Harisnyák most a járműveket vették górcső alá, ahogyan azok elfoglalják - mint kiderül - jól megérdemelt helyüket az irodalomban.
Az autó persze sok írót megihletett, a Harisnyák egyik kedvence az olasz Alessandro Baricco: Történet című remek könyve. A főszereplő Ultimo, aki kisfiúként találkozik először az akkor még újnak számító automobillal, majd a XX. század első felében éli végig az autózás és az autóversenyzés legendás múltba vesző hőskorát.
A lengyel Pawel Huelle: Mercedes-Benz - Levelek Hrabalnak című regényében a gdanski író a nagyapja legendás Mercedes-Benzéről mesél anekdotákat abból a korból, amikor az autózás még "arisztokratikus portyázás volt, és az úrvezetők csapatostul indultak léggömbvadászatra".
A borzongásra vágyóknak ajánljuk a thriller nagymesterének, Stephen King-nek a Christine c. könyvét, amelyben az autó mély érzelmeket táplál tulajdonosa iránt, féltékenységében életre kel és csúnya dolgokat művel... :-D
Nagyobb négykerekű a főszereplője az ír Roddy Doyle: A mozgóbüfé című regényének, amely a Barrytown-trilógia harmadik része, és az alsó-középosztálybeli, "lúzer" Rabbitte család megpróbáltatásairól szól. Az apa egy ponton kitalálja, hogy családját mostantól a hagyományos brit fish&chips-et árusító mozgóbüféből tartja el, amely büfé aztán rengeteg kalandnak lesz helyszíne és elszenvedője is,
Komorabb színekben, de szintén négy kerékről (a nem motorizált fajtájúból) szól az Irodalmi Nobel-díjas svéd Selma Lagerlöf: A halál kocsisa regénye, amelyben minden szilveszterkor egy szerencsétlen földi halandóra borzalmas feladat vár: fel kell váltania a Halál kocsisát egy félvak gebe által húzott rozoga kordén...
A repülés és a repülők feltalálásuk óta megbabonázzák az emberiséget, és az írókat is gyakran megihlették. A mindenki által ismert Kis Herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry köztudottan katonai postarepülőt vezetett a II. világháborúban, így is halt meg, gépe Korzika felett tűnt el, Sok regénye szól szerelméről, a repülésről, legismertebbek az Éjszakai repülés és a  A déli futárgép.
Számunkra az egyik legkedvesebb magyar regény e témában Müller Péter: Madárember c. szívmelengető regénye, amelyet az író még azelőtt írt, hogy a népszerű pszichológia területére tévedt volna... A nagyszerű könyv talán a legszebb és legmegrendítőbb regény a magyar repülés hőstörténetéről.
És persze ott van az igen termékeny Jules Verne, akinek valahogy majdnem minden regényében megjelenik egy ikonikus, központi szerepet játszó jármű. Repülés témában legismertebbek az Utazás a Holdba (űrhajó) és a Nyolcvan nap alatt a Föld körül (léghajó).
A biciklit is nagyon szeretjük, a KétHarisnya már megénekelte Tersánszky Józsi Jenő: Egy biciklifék története című jópofa regényét, de írt ő még erről, a Mesék a kerékpárról c. könyvében. Mark Twain is szórakoztatóan ír erről a vad "drótszamárról" a "Megszelídítem a kerékpárt" című vidám történetében.
A vonat mindenki kisfiú szerelme, és az is marad mindig is, így ezzel kapcsolatosan is születtek rendhagyó remekművek. Ilyen például Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok c. legendás regénye, amelyből legendás film is született Jiri Menzel rendezésében. Szintén vonaton játszódik a megrázó A nagy utazás Jorge Sempruntól, amelyben a nagy utazás az író, a politikai fogoly négy napos útja vonaton a buchenwaldi koncentrációs tábor felé.
De evezzünk vidámabb vizekre. Csónak-témában is számtalan remek mű született. Könnyedebb műfajú, de alapmű Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban című vidám könyve, ami a Viktoriánus-kori Anglia legnépszerűbb komikus regénye, amelyben három férfi és Montmorency, a kutya egy csónakban expedícióra indul a Temzén, és kacagtató helyzetekbe keverednek.
Yann Martel: Pí élete  egy nagyon különleges, meseszerű regény, amelyben a főhős kétszáz napon keresztül hányódik egy csónakban a tengeren,  egy bengáli tigrissel összezárva, és elképesztő kalandokat átélve. A könyvből színpompás film is készült. Gyerekkorunk egyik kedvenc ifjúsági regénye Bálint Ágnes: Hajónapló-ja, amelyben az unatkozó vakációzó gyerekek egy romos hajó találnak, amit kipofoznak, és itt kezdődik el a felejthetetlen nyári kaland.
Verne persze itt is nagyot alkotott, gondoljunk csak a Nemo kapitány-ra (tengeralattjáró), A dunai hajós-ra (csónak) vagy a Nyolcszáz mérföld az Amazonason-ra (óriási tutaj).
És a végére egy kakukktojás: José Saramago: Az elefánt vándorútja című nagyszerű regényében egy elefánt útját követhetjük végig, ahogy a portugál királyi udvarból elsétál a bécsi királyi udvarig, mindezt a XVI. század derekán.
Ezt olvassátok, aranyoskáink, és ne feledjétek, könyvesbolt-könyvtár-antikvárium!

Magyar Radír 2016 szépirodalmi pályázat!

Aranyoskáink!
Ha imádtok olvasni, és néha, titkon, eszetekbe jutott már, hogy "én is megpróbálhatnám", mármint az írást, akkor itt a nagy alkalom!
A Kisalföld és a Tarandus Kiadó 'Magyar Radír 2016' címen országos szépirodalmi pályázatot hirdet!
Novella, esszé, elbeszélés, blog, bármi mehet, részletek a kiírásban.
A zsűri tagjai olyan nagyágyúk is, mint Rakovszky Zsuzsa és Darvasi László!
A műveket az info@tarandus.hu-ra kell beküldeni, 2016.augusztus 31-ig.
Nosza, tollra, billentyűzetre fel!

Tematikus könyvajánlónk: A foci az irodalomban

Most, hogy a Foci EB miatt egész Európa (meg még a világ egy része) focilázban ég, a Harisnyák se mehetnek el szó nélkül a téma mellett. Na, nem mintha nagy szakértők lennének (bár az egyik Harisnyának pályafutása során elég sok köze volt  focihoz egy ideig, még gólt is rúgott egy óvatlan pillanatban). Bennünket az érdekel, ahogyan a foci az irodalmat megihlette. Természetesen rengeteg könyv született már a témában, de nézzük, mit alkotott a szépirodalom.
A magyar irodalomban - nem kérdés - sok nagy írónk megénekelte a focit. Mándy Iván: A pálya szélén c. regénye sokak szerint a legfontosabb könyv, amely a magyar futballról szól. Mándy nagy szívvel mesél a foci ős- és hőskoráról, mindezt nagy hitelességgel.
Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs című regényében a képlet egyszerű: a magyar focitörténet  egyenlő a  magyar sorstörténettel,.
Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík című, nemrég megjelent regénye azokról szól, akiknek nem piros, hanem lila-fehér a szíve.

A rendkívül termékeny Moldova Györgynek is rengeteg mondanivalója volt persze szeretett sportjáról: a Ferencvárosi koktél-ban focinovellákat olvashatunk, A Puskás-ügy c. regénye  pedig megosztja a focirajongókat, hiszen ebben Moldova egy "árnyaltabb" képet próbált festeni a focilegendáról.  Sokak szerint sértettségből próbált nem teljesen pozitívan emlékezni.
Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére fő tétele ez "Futballozni mindenki futballozott, az is, aki nem, ez a futball sine qua non-ja, de nem mindenki futballista". A regényben egy hajdani "kisfutballista" végigjárja a régi meccsek helyszíneit, és emlékezik.
Különleges könyv L.Kelemen Gábor: Gól a halál kapujában című könyve, ami egy riportkönyv Schwarz Sándorral, a négy volt auschwitz-birkenau-i fogoly egyikével, akik a híres lágermeccsekben vettek részt a Holocaust idején. Schwarz Sándorról Spielberg is készített dokumentumfilmet, illetve a történet alapján született A menekülés a győzelembe című híres film, Sylvester Stallone főszereplésével.
Az irodalmi Nobel-díjas japán Óe Kenzaburó: Futball-lázadás c. könyve egy testvérpár sorsán és egy szerelmi háromszögön keresztül mutatja be Japán másfél évszázados történelmét. A regény egy pontján az egyik testvér falusi gyerekekből focicsapatot szervez. de aztán a történet nagyon elhajlik, a testvér a focicsapattal lázadást szervez a (japán) Császár ellen, szupermarketeket rabolnak ki és az zsákmányt szétosztják a szegények között....

Minden focirajongónak alapmű a világhírű angol Nick Hornby: Fociláz c. könyve. A Harisnya szereti az író könyveit, és ezt is elolvasta: kiderült, hogy az Arsenal drukker Hornby olyan szenvedéllyel ír a fociról, hogy abból még a Harisnya is megérteni-átérezni vélte a fociőrület miértjét. 

De nem lehet elég korán kezdeni: a legkisebbeknek Marék Veronika: Boribon focizik, a nagyobbacskáknak  Lázár Ervin: Foci című könyvei mesélnek a fociszeretetről.
Ezt olvassátok, aranyoskáink! És a könyvtár-könyvesbolt-antikvárium hármas erre a hónapra kiegészül a focipályával!

Megjelent legújabb tematikus könyvajánlónk!

Megjelent legújabb tematikus könyvajánlónk a #Lapcom lapok #Regényújság mellékletében, fontos témáról, a másságról az irodalomban. És igen illusztris társaságban... :-)
Ezt olvassátok, aranyoskáink!

Tematikus könyvajánlónk: A másság az irodalomban

A Harisnyák most egy nehezebb témát választottak a tematikus könyvajánlóba: a másság (nemi, vallási, bőrszín szerinti, testi/szellemi fogyaték stb.), a megkülönböztetés, a tolerancia és annak hiánya mindig is nagyon kényes téma volt. Persze az irodalmat is megihlette ez a "vékony jég", és bár rettenetes nehéz témák, mégis sokáig velünk maradó, olykor feloldozást, megnyugvást is nyújtó, korszakalkotó művek születtek belőle. Nem kell tőlük megijedni, el kell őket olvasni!

A magyar irodalom ebből a szempontból talán óvatosabb volt a világirodalomhoz képest, általában tabuként kezeli a témakört, kevés olyan műről tudunk, amelyik kifejezetten ide sorolható. De ilyen például Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója, amely egy elmegyógyintézetben kezelt, csodálatos fantáziával és íráskészséggel kezelt nő naplófeljegyzéseiből és kezelőorvosa megfigyeléseiből áll össze. 

Más témát jár körbe Nádasdy Ádám  (a Harisnyák volt egyetemi professzora :-)) friss esszékötete, A vastagbőrű mimóza, amely - ahogy ő fogalmazott: etológiai ismeretterjesztő-könyv a melegekről. Ugyanez a témája Rakovszky Zsuzsa igen érdekes könyvének, a VS-nek.  A VS Vay Sándor/Sarolta gróf/grófnőt rejti. Ő valós személy volt,  a XIX. században élt író, újságíró, aki korát mélységesen megbotránkoztatta azzal, hogy bár nőnek született, férfiként élt, meg is házasodott. A VS egy romantikus lélek gyötrődéseiről szól egy intoleráns korban, ahogy ő fogalmazza: "Hát tehetek én arról, hogy a ti világotokban nincs szó arra, ami én vagyok?"

A világirodalom inkább bővelkedik a témakörben íródott művekben. Itt van például a feketék megkülönböztetéséről, a rabszolgaságról szóló számtalan mű, például Toni Morrison: Kedves című, megrázó erejű regénye. 

Testi fogyatékosságok iránti intoleranciáról szól, ha úgy nézzük,  Victor Hugo: A párizsi Notre Dame-ja, amelyben Quasimodo, a púpos és torz toronyőr szerelme nyújt csak vigaszt Esmeraldának, a kacér cigányleánynak.  Peter Marshall kultikus regénye a "dühös hatvanas évekből", a Tombol a hold, egy gyermekparalízisben megbénult fiatalember története, aki a szerelmet is egy kerekes székes lány oldalán találja meg, és humorral, iróniával írja le, hogy az "épek" mennyire sokkal "bénábbak" náluk, ha a másság kezeléséről van szó. 

Ugyanennek az írónak a Nincs helyed a temetőben című könyve szintén nehéz témát, az elmebajt dolgozza fel: a könyv a téboly és a nem kevésbé riasztó külvilág között őrlődő léte emberi dilemmáival viaskodó férfi története. Mérhetetlenül megrendítő és fantasztikus könyv Daniel Keyes-től "Az ötödik Sally", ami egy skizofrén nőről szól. Sylvia Plath Az üvegbúra című könyve pedig a depresszió pusztító hatalmáról szól.

A szellemi fogyatékosság is tabunak számít sok helyen, ennek feloldásával sokan megpróbálkoztak már: ilyen a mára klasszikussá vált Virágot Algernonnak ugyancsak  Daniel Keyes-től.  Ez egy sci-finek is beillő mű egy fogyatékos srácról, akit (az Algernon nevű kísérleti egér után) megműtenek, és zseni lesz. Majd visszaesik eredeti állapotába... De ugyanilyen nagy sikerű könyv volt John Steinbeck klasszikusa, az Egerek és emberek, a viráglelkű, nagy testi erejű, de kicsi eszű Lennie-ről, vagy William Wharton: Madárka című regénye, amely újraértékeli az őrültség és az épelméjűség fogalmát. Mindkét könyvből nagyszerű film is született.

Más volt az általánoshoz képest Miguel de Cervantes Don Quijote-ja is, pedig csak egy nem evilágban élő, mindhalálig lovagnak megmaradó ember harcol benne az igazságért és az erkölcsökért.

Egy XVII. századi házasságtörő nő és egy fogadalmát megtörő lelkész szerelme a témája Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű-jének; na, egy ilyen történetet is nehezen fogadott be a kor társadalma. És egyébként megrendítően szép szerelmi történet.

Ugyancsak a szerelem hatalmáról szól Thomas Mann: Halál Velencében című könyve, amely  világirodalom egyik legszebb és legelgondolkodtatóbb regénye szerelemről, szépségről, művészetről, halálról. Ebben az idősödő költő Velencében halálos szerelembe esik egy fiúcskával.

Az etnikai, vallási másság, megkülönböztetés se hagyta hidegen az alkotókat: egyik nagy klasszikus, William Shakespeare szó szerint  'húsbavágóan' írja le a zsidó uzsorás Shylock történetét a "Velencei kalmár"-ban. A darab középpontjában a keresztény velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti konfliktus áll, melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a vallás- és kultúrabeli különbségek, tehát a „másik”-kal való találkozás élménye.

Szóval, bár nehéz témák, szép és jó művek születtek belőlük. Ne feledjétek: könyvtár-antikvárium- könyvesbolt! Ezt olvassátok, aranyoskáink!