2015. június 28., vasárnap

A KétHarisnya, mint az eszközhasználó emberi faj tagjai tudják, hogy a könyv univerzális: nem csak olvasni lehet, de kiváló 'valami' is egy kamera alátámasztására. Vö: "Rakjunk alá valamit".
Hamarosan jön az új videós ajánlónk!

2015. június 24., szerda

A KétHarisnya továbbra sem tétlenkedik, itt vannak a könykupacok, amelyek a Harisnyák látómezejét a következő pár hétben kitöltik. Majd ezekről is beszámolunk.
Mondjuk a soron következő videós ajánló tárgya pont nincs köztük, az titok, és coming soon. :-)



Émile Ajar: Salamon király szorong
Babiczky Tibor: Magas tenger
Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmája
Cory Doctorow: Kis testvér
Roddy Doyle: The Guts
Óe Kenzaburó: Futball-lázadás
Cormac McCarthy: The road
Alice Munro: Something I’ve been meaning to  tell you
Péterfy Gergely: Kitömött barbár
Térey János: Termann hagyatéka






Nicole Krauss: Nagy palota
Angela Carter: Nights at the Circus
Centauri: Jégvágó
Spiró György: Három dráma
William Gibson: A periféria
John Scalzi: Bezárt elmék
Ben H. Winters: Gyilkosság világvége előtt
Füst Milán: A feleségem története
Margaret Atwood: Oryx and Crake
Péterfy Gergely: Kitömött barbár

2015. június 21., vasárnap

ARGENTÍNA: az ország, ahol a világon a legnagyobb az egy főre eső könyvesboltok (és pszichológusok) száma



Ha egy kicsit is összeesküvéselmélet-hívő hangulatban lennék épp, azt gondolnám, a Guardian úgy próbálja bomlasztani nálunk a rendszert, úgy mondja el véleményét a magyar kormány hivatalos álláspontjáról a bevándorlást illetően, hogy álcából cikket közöl az argentin könyvesbolt-helyzetről, és olyan mondatokat rejt el benne, mint: „Argentína könyvekkel folytatott szerelmi viszonya ahhoz a tömeges bevándorlási hullámhoz köthető, mely a 19. század végét és a 20. század elejét jellemezte”, meg hogy „európai bevándorlók özönlöttek Buenos Airesbe, ahol ezzel egy olyan multikulturális környezet jött létre, amelyben virágzott a kultúra és a művészetek”. De nem. A Guardian simán csak az argentin könyvesbolt-helyzetről ír. A cikk viszont van olyan érdekes, hogy megérdemel egy kis ajánlást. Tehát:

2015. június 16., kedd

Heti videós ajánlónk: Totth Benedek: Holtverseny



A KétHarisnya - bár mélységesen hisz az írott szó erejében és a Gutenberg-galaxis örökérvényűségében-, elismeri, hogy a kép is sokat hozzáad az élményhez. :-) Így vettünk egy nagy levegőt, és elindítottuk a videós szekciónkat is. Ebben minden alkalommal egy nekünk nagyon kedves könyvet ajánlunk majd, egymás szavába vágva.

A könyvek kiválasztása, a videók mondanivalója a saját ízlésünket és véleményünket tükrözi, nem tudományos igényű, ezért kérjük, így nézzétek.

E heti videónkban - amely immár a második-, Totth Benedek: Holtverseny című könyvéről beszélgettünk. (Magvető, 2014)

2015. június 9., kedd

Első videós ajánlónk: A.D. Miller: Hóvirágok

A KétHarisnya - bár mélységesen hisz az írott szó erejében és a Gutenberg-galaxis örökérvényűségében-, elismeri, hogy a kép is sokat hozzáad az élményhez. :-) Így veszünk egy nagy levegőt, és elindítjuk a videós szekciónkat is. Ebben minden alkalommal egy nekünk nagyon kedves könyvet ajánlunk majd, egymás szavába vágva.

A könyvek kiválasztása, a videók mondanivalója a saját ízlésünket és véleményünket tükrözi, nem tudományos igényű, ezért kérjük, így nézzétek.
Az első videónk még minden gyerekbetegséget felmutat, de a technikai fejlődés - a sajátunkkal egyetemben - megállíthatatlan.

Ma tehát A.D. Miller Hóvirágok című könyvéről beszélgetünk. (Geopen, 2013)

2015. június 4., csütörtök

Spiró György és az eltűnt korosztály



A KétHarisnya tegnap a Rózsavölgyi Szalon Arts & Caféban töltötte a késő délutánt, ahol 6-tól Spiró György beszélgetett Sz. Bíró Zoltán történésszel az író legújabb regényéről, a Diavolináról.
A beszélgetés maga tökéletes volt: a kérdező szakterülete az MTA honlapja szerint a 19-20. századi orosz (szovjet) politika- és eszmetörténet, ennek megfelelően jól informáltan kérdezte a szerzőt Gorkijról és koráról, a regény témájáról, azt a szerzőt, aki híresen alapos akkor, amikor az éppen megírni kívánt regényét előkészíti, és aki annyira mélyen beleássa magát a korszakról szóló tényirodalomba, hogy simán megírhatna egy disszertációt belőle.
A Diavolina ugyanis Gorkijról szól,