Ha egy kicsit is összeesküvéselmélet-hívő hangulatban lennék épp, azt
gondolnám, a Guardian úgy próbálja bomlasztani nálunk a rendszert, úgy mondja
el véleményét a magyar kormány hivatalos álláspontjáról a bevándorlást
illetően, hogy álcából cikket közöl az argentin könyvesbolt-helyzetről, és
olyan mondatokat rejt el benne, mint: „Argentína könyvekkel folytatott szerelmi
viszonya ahhoz a tömeges bevándorlási hullámhoz köthető, mely a 19. század
végét és a 20. század elejét jellemezte”, meg hogy „európai bevándorlók
özönlöttek Buenos Airesbe, ahol ezzel egy olyan multikulturális környezet jött
létre, amelyben virágzott a kultúra és a művészetek”. De nem. A Guardian simán
csak az argentin könyvesbolt-helyzetről ír. A cikk viszont van olyan érdekes,
hogy megérdemel egy kis ajánlást. Tehát:
Nem tudom, Budapesten hány könyvesbolt van, de Buenos Airesben alsó hangon
730. Ehhez jön egy Budapestnél valamivel nagyobb népesség – 2.8 millióan laknak
ott –, és egy olyan könyvvásár, amelyre egymillióan (!) kíváncsiak minden
évben.
Náluk is elég magas az ÁFA, 21%, de ez alól a könyvek mentesülnek, és ez
jól tükrözi azt is, hogy a könyvmánia nem pusztán alulról jövő trend, a
döntéshozók is belátják: olvasás, olvasott emberek és könyvek nélkül
előbb-utóbb tél lesz csak és csend és hó és halál. Bárhol.
Valószínűleg annak is köszönhetően, hogy nincs ÁFA a könyveken és emiatt
azok jóval olcsóbbak, ott nem jellemző az online, általában kedvezményes árú
könyvvásárlás – az emberek ragaszkodnak az élményhez, amit csak akkor kapsz
meg, ha besétálsz a kedvenc könyvesboltodba, megszagolgatod-megsimogatod a
könyvet és a rapidrandi után együtt sétáltok haza élettársi viszonyt
létesíteni.
Egy pöttyet odafigyeltek a srácok akkor is, amikor megdizájnolták a
boltokat – a cikk alatti linkre kattintva a Guardian eredeti írását találjátok,
tényleg lélegzetelállítóan gyönyörű könyvesbolt-fotókkal. (Oké, nálunk is
vannak nagyon szép könyves helyek és náluk se biztos, hogy mindegyik ilyen, de
akkor is, na.)
A könyves statisztikákból is kiolvashatunk árulkodó – és összehasonlításban
számunkra nem túl vidító – tényeket. Azt például, hogy Argentínában 2014-ben
28010 címet adtak ki. Magyarországról csak 2012-es adatot találtam, de az
arányok valószínűleg nem változtak sokat azóta: nálunk abban az évben 11645 cím
jelent meg.
És hogy mi kapcsolja össze az argentinok címben említett
pszichoanalízis-kattanását az ott burjánzó könyvvilággal? Soha nem találnátok
ki, mondjuk én sem magamtól vagyok ilyen okos: az, hogy mind az olvasás, mind a pszichoanalízis
utazás a személyiség mélyébe. És aki az ilyesfajta utazásokat szereti, gyakran
választja mindkettőt. Jó utat nektek is, aranyoskáim!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése