Mire való az irodalom?

A jelenlegi legeslegkedvencebb oldalam a The School of Life - Az Élet Iskolája –, amely a Developing Emotional Intelligence (az érzelmi intelligencia fejlesztése) alcímen fut. Hát ez milyen szép már!!!:)))

Al-oldaluk pedig a The Book of Life, Az Élet Könyve, ahol olyan altémákhoz kapunk rengeteg videos és szöveges anyagot, mint a szerelem, a személyiség, a munka. Nagyon érthetően, szuggesztíven és újszerű nézőpontból közelítenek meg mindennapi kérdéseket, mint például azt, hogy miért nem érhető el tökéletes egyensúly a munka és a magánidő között (és hogy miért is nem kell ezt olyan nagyon bánni), milyen az, amikor a párkapcsolatban is úgy akarunk szeretetet kapni, mint gyerekkorban, és miért kell hálát éreznünk jóval gyakrabban, mint azt tesszük.

Két napja feltettek egy videot a fenti címmel, és a szokásos tökéletességet hozzák mind tartalomban, mind képben. A klip angolul van, príma nyelvgyakorlás felsőfok körül, hiszen a narrátor, Alain de Botton, aki nagy fétisem egy ideje, kellemes hangon és a hallgatót a fel-felzokogás szélére sodró választékossággal beszél a témáról. Felirat is van szerencsére, úgyhogy a bátrabb középfokot ostromló nyelvtanulók is nekiveselkedhetnek.

És akkor most idevarázsolok egy kis összefoglalót arról, mit is gondolnak de Bottonék az irodalom hasznosságáról:)

1. Időt spórol neked - Igen, igen, a látszólagos ellentmondás dacára ez így van. Ugyanis néhány száz oldalon elolvasod, átéled azokat az eseményeket és érzelmeket, amelyeken a szereplők egy év, évtized vagy évezred alatt mentek át. Biztonságban, a fotelből élheted át, milyen elveszíteni valakit, megölni egy embert és megbánni, eljutni a gyerekkortól az idős évekig.

2. Jobb emberré tesz - Azzal, hogy megmutatja, milyenek is a dolgok más szemével nézve. Olyan gondolatokat is bemutatnak a könyvek, amelyekkel egyébként nemigen találkozunk, mert annyira nem divatosak, hogy bemutatásuk nem fér bele a drága sugárzási időbe egyetlen TV-csatornán sem.

3. Terápia a magányosság ellen - Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ha nincs senkink, a könyv majd megvigasztal. Egészen egyszerűen annyit mond, hogy ha úgy érezzük, furcsák vagyunk és senki más nem gondolkodik olyan kicsavartan, mint mi, egy regény erre könnyedén rácáfolhat.

4. Felkészít a kudarcra - Mindenki fél attól néha, hogy lúzer lesz, vagy annak tartják egy-egy helyzetben, vagy akár általában véve is. A különbség aközött, ahogy a média és egy regény kezeli a „megbotlottakat” és a lúzereket az az, hogy ha a média kap a kezei közé egy férfit, aki véletlenül az anyjával hál (Oidipus) vagy vízbe öli magát reménytelen szerelme miatt (Ophelia), akkor azt darabokra tépi, a könyvek elnézőbbek - olyan nézőpontokat is megmutatnak ugyanannak az esetnek a kapcsán, amelyek egy híradásban biztosan nem kerülnek elő, ezzel kiegyensúlyozottabb képet festve mindenről.

A video végén pedig azt a tanácsot kapjuk, hogy a könyveket ne egyszerűen olyasvalaminek tekintsük, amit a naptej mellé bevágunk a strandtáskába nyáron, hogy aztán az év maradék 50 hetére elfelejtsük, hanem fogjuk fel terápiaként az olvasást. A zárómondat pedig igazán felemelő: „Az irodalom pedig mindenekfelett egy dolog miatt érdemli ki presztízsét: mert eszköz, mely abban segít, hogy kicsit több bölcsességgel, jósággal és józan ésszel éljünk és haljunk.”

Ha nem beszélnék angolul, emiatt a video miatt ma kezdeném el. So hajrá:))) Itt lehet inspirálódni: