Tematikus könyvajánlónk: Zene

Miles Davis mondta azt, hogy nincs rossz hang, az a lényeg, hogy mit játszunk utána. A mondat egy őrületesen komoly és fontos dologról mond valami nagyon vicceset (és igazat). A zene annyira átszövi az életünket, hogy az aktív zenehallgatás mellett szívesen írnak is róla különböző írók - mi, olvasók pedig jól elolvassuk. Álljon itt most pár könyv erről a vonalról.

Péterfy Gergely: A B oldal

Egy óriási csoda ez a történetgyűjtemény. A szereplők budapesti gimnazisták, akikből később egyetemisták, fiatal felnőttek lesznek, a saját gimis és fiatal felnőttes dolgaikkal - a KétHarisnya a könyvet olvasva annyira tínédzser-önmagára ismert sokszor! Arra, milyen érzésekkel is mentünk el akkor egy házibuliba, mennyire fontos volt, ki kinek a „vazallusi körébe” tartozik, és nem utolsósorban, hogy mekkora késztetés volt megmutatni egy-egy kedvenc zenénket legjobb barátunknak, próbálva őt meggyőzni arról, hogy csakis ezt érdemes hallgatni. Mert zenehallgatás van a könyvben bőven, és Péterfynél Liszt és Wagner (is) szól a Bartók Béla úti lakásban.

Alessandro Baricco: Novecento

Amikor Bariccot olvasok, mindig az ártatlanság jut eszembe. Hogy ilyen lehet az, amikor egy teljesen ártatlan ember ír, még akkor is, ha a cselekmény néha mély és nehéz élettapasztalatokról mesél. A Novecento főszereplője egy hihetetlenül tehetséges zongorista, aki már a hajón született, és ott is kapta a Novecento (ezerkilencszáz) nevet. Sőt, soha nem is száll le a hajóról. Aki már megnézte a könyvből készült filmet Az óceánjáró zongorista legendája címmel és Tim Roth főszereplésével, annak a zseniális alakítás miatt már örökké Tim lesz Novecento arca. A rövid történet egyetlen monológ, sok humorral és pici meglepetésekkel.

Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag

A KétHarisnya talán ezt a regényt hájpolta eddig a leginkább - szóval aki hisz a jelekben, most már tényleg olvassa el, mert ennyiszer nem jöhet szembe valami véletlenül:) A regénynek most a zenei vonalát emeljük ki leginkább: a nagyon hülye nevű főhős, Emlék Bundás állandóan szerelmes - reménnyel vagy anélkül -, vörösbort iszogat, nagy írói kínok között western-regényt ír, valamit kerüli a közös képviselőt, viszont mindezek mellett és előtt klubokba jár, punkot hallgat - leginkább a Hamis Csöcsök bandát - és cikkeket ír egy metál-lapba. Negyedszer elolvasva is felhőtlenül és maradéktalanul szórakoztat.

Murakami Haruki: 1Q84

„Klasszikus zene szólt a taxiban, az FM adón. Janačektől a Sinfonietta.” Murakami regénye ezzel a két mondattal indít, és nem véletlenül. Ez a látszólag normális dolog, mármint hogy egy rádióból klasszikus zene szól, körülbelül le is zárja azon dolgok sorát, amelyek normálisnak mondhatóak a regény világában. Nem akarunk spoilerezni, de tényleg nagyon vadul csavarodik a történetszál, vagyis rögtön kettő is, de a regényben amúgy is majdnem mindenből kettő van. Az biztos, hogy harcművészetből és miso-leves főzésből jól kiokosodunk a végére, közel kerül hozzánk a Légből szőtt gubó című regény-a-regényben, és közben végig szól Janačektől a Sinfonietta...

Helmut Krausser: Mágikus dallamok - avagy adalékok a higanykorhoz

Nem szoktunk ennyit idézgetni egy tematikus könyvajánlóban, de most itt van rögtön egy másik is: „A zene valójában isteni nyelv. Ha fölfednénk szabályait, olyan dallamokat tervezhetnénk, amellyel elvarázsolhatnánk a lelkek legmélyét. Bizton tudom, hogy létezik olyan zene, amelyet mágikusnak nevezhetünk! A zene rejtelmeiben rejlik a földi hatalom.”. Krausser regénye már címében is utal arra, hogy itt bizony lesz alkímia és mítosz bőven, de hogy ne legyen olyan egyhangú a középkori zenemágia, átugrunk a XX. század végére is, ahol is Krausser rémálom és humor között űz minket a hihetetlenül izgalmas végkifejletig. Az 1993-as, 16 nyelvre lefordított írást melegen ajánljuk mindenkinek.

Hasítás - magyar rockantológia

Kortárs magyar írók 26 rock-novelláját olvashatjuk ebben a Magvető-antológiában. Dragomán György Hevimetál című írásán többször nagyon sírtunk (itt olvashatjátok el online, étvágygerjesztőnek tökéletes: http://www.litera.hu/hirek/hasitas-%E2%80%93-magyar-rockantologia), de mindegyik durván jó. Karakteres írások Bán Zsófia, Esze Dóra, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina és Vámos Miklós tollából, és ha érdekel, kiket nem soroltunk fel, a könyv valahol csak rátok vár:)

Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája

És akkor a végére a legdurvább tétel: Krasznahorkai világa egyszerre ölel magához és öl meg, minden egyes - oldalakon át tartó - mondatával. Egy Krasznahorkai-regényt - mely Tarr Béla Werckmeister-harmóniák című filmje alapjául szolgált - a rendelkezésünkre álló terjedelemben összefoglalni annyit jelentene, mint a trivialitás szintjére lehúzni, úgyhogy most csak a zenei vonalról és csak annyit, hogy Eszter úr, az egykori zeneiskola-igazgató a világtól megcsömörlött állapotban visszavonul, hogy megalkosson egy merőben új zenei rendszert, bezárkózva a szellem világába. Hát, fel lehet tűrni az ingujjat az olvasáshoz.

Ha tehát zene és könyv találkozására vágytok, ezeket olvassátok el, Aranyoskáink!