2016. június 1., szerda

Tematikus könyvajánlónk: A másság az irodalomban

A Harisnyák most egy nehezebb témát választottak a tematikus könyvajánlóba: a másság (nemi, vallási, bőrszín szerinti, testi/szellemi fogyaték stb.), a megkülönböztetés, a tolerancia és annak hiánya mindig is nagyon kényes téma volt. Persze az irodalmat is megihlette ez a "vékony jég", és bár rettenetes nehéz témák, mégis sokáig velünk maradó, olykor feloldozást, megnyugvást is nyújtó, korszakalkotó művek születtek belőle. Nem kell tőlük megijedni, el kell őket olvasni!
A magyar irodalom ebből a szempontból talán óvatosabb volt a világirodalomhoz képest, általában tabuként kezeli a témakört, kevés olyan műről tudunk, amelyik kifejezetten ide sorolható. De ilyen például Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója, amely egy elmegyógyintézetben kezelt, csodálatos fantáziával és íráskészséggel kezelt nő naplófeljegyzéseiből és kezelőorvosa megfigyeléseiből áll össze. 
Más témát jár körbe Nádasdy Ádám  (a Harisnyák volt egyetemi professzora :-)) friss esszékötete, A vastagbőrű mimóza, amely - ahogy ő fogalmazott: etológiai ismeretterjesztő-könyv a melegekről. Ugyanez a témája Rakovszky Zsuzsa igen érdekes könyvének, a VS-nek.  A VS Vay Sándor/Sarolta gróf/grófnőt rejti. Ő valós személy volt,  a XIX. században élt író, újságíró, aki korát mélységesen megbotránkoztatta azzal, hogy bár nőnek született, férfiként élt, meg is házasodott. A VS egy romantikus lélek gyötrődéseiről szól egy intoleráns korban, ahogy ő fogalmazza: "Hát tehetek én arról, hogy a ti világotokban nincs szó arra, ami én vagyok?"
A világirodalom inkább bővelkedik a témakörben íródott művekben. Itt van például a feketék megkülönböztetéséről, a rabszolgaságról szóló számtalan mű, például Toni Morrison: Kedves című, megrázó erejű regénye. 
Testi fogyatékosságok iránti intoleranciáról szól, ha úgy nézzük,  Victor Hugo: A párizsi Notre Dame-ja, amelyben Quasimodo, a púpos és torz toronyőr szerelme nyújt csak vigaszt Esmeraldának, a kacér cigányleánynak.  Peter Marshall kultikus regénye a "dühös hatvanas évekből", a Tombol a hold, egy gyermekparalízisben megbénult fiatalember története, aki a szerelmet is egy kerekes székes lány oldalán találja meg, és humorral, iróniával írja le, hogy az "épek" mennyire sokkal "bénábbak" náluk, ha a másság kezeléséről van szó. 
Ugyanennek az írónak a Nincs helyed a temetőben című könyve szintén nehéz témát, az elmebajt dolgozza fel: a könyv a téboly és a nem kevésbé riasztó külvilág között őrlődő léte emberi dilemmáival viaskodó férfi története. Mérhetetlenül megrendítő és fantasztikus könyv Daniel Keyes-től "Az ötödik Sally", ami egy skizofrén nőről szól. Sylvia Plath Az üvegbúra című könyve pedig a depresszió pusztító hatalmáról szól.
A szellemi fogyatékosság is tabunak számít sok helyen, ennek feloldásával sokan megpróbálkoztak már: ilyen a mára klasszikussá vált Virágot Algernonnak ugyancsak  Daniel Keyes-től.  Ez egy sci-finek is beillő mű egy fogyatékos srácról, akit (az Algernon nevű kísérleti egér után) megműtenek, és zseni lesz. Majd visszaesik eredeti állapotába... De ugyanilyen nagy sikerű könyv volt John Steinbeck klasszikusa, az Egerek és emberek, a viráglelkű, nagy testi erejű, de kicsi eszű Lennie-ről, vagy William Wharton: Madárka című regénye, amely újraértékeli az őrültség és az épelméjűség fogalmát. Mindkét könyvből nagyszerű film is született.
Más volt az általánoshoz képest Miguel de Cervantes Don Quijote-ja is, pedig csak egy nem evilágban élő, mindhalálig lovagnak megmaradó ember harcol benne az igazságért és az erkölcsökért.
Egy XVII. századi házasságtörő nő és egy fogadalmát megtörő lelkész szerelme a témája Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű-jének; na, egy ilyen történetet is nehezen fogadott be a kor társadalma. És egyébként megrendítően szép szerelmi történet.
Ugyancsak a szerelem hatalmáról szól Thomas Mann: Halál Velencében című könyve, amely  világirodalom egyik legszebb és legelgondolkodtatóbb regénye szerelemről, szépségről, művészetről, halálról. Ebben az idősödő költő Velencében halálos szerelembe esik egy fiúcskával.
Az etnikai, vallási másság, megkülönböztetés se hagyta hidegen az alkotókat: egyik nagy klasszikus, William Shakespeare szó szerint  'húsbavágóan' írja le a zsidó uzsorás Shylock történetét a "Velencei kalmár"-ban. A darab középpontjában a keresztény velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti konfliktus áll, melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a vallás- és kultúrabeli különbségek, tehát a „másik”-kal való találkozás élménye.
Szóval, bár nehéz témák, szép és jó művek születtek belőlük. Ne feledjétek: könyvtár-antikvárium- könyvesbolt! Ezt olvassátok, aranyoskáink!


Nincsenek megjegyzések: