A
Harisnyák most egy nehezebb témát választottak a tematikus könyvajánlóba: a
másság (nemi, vallási, bőrszín szerinti, testi/szellemi fogyaték stb.), a
megkülönböztetés, a tolerancia és annak hiánya mindig is nagyon kényes téma
volt. Persze az irodalmat is megihlette ez a "vékony jég", és bár
rettenetes nehéz témák, mégis sokáig velünk maradó, olykor feloldozást,
megnyugvást is nyújtó, korszakalkotó művek születtek belőle. Nem kell tőlük
megijedni, el kell őket olvasni!
A magyar
irodalom ebből a szempontból talán óvatosabb volt a világirodalomhoz képest, általában
tabuként kezeli a témakört, kevés olyan műről tudunk, amelyik kifejezetten ide
sorolható. De ilyen például Csáth
Géza: Egy elmebeteg nő naplója, amely egy elmegyógyintézetben kezelt,
csodálatos fantáziával és íráskészséggel kezelt nő naplófeljegyzéseiből és
kezelőorvosa megfigyeléseiből áll össze.
Más témát jár körbe Nádasdy
Ádám (a Harisnyák volt
egyetemi professzora :-)) friss esszékötete, A
vastagbőrű mimóza, amely - ahogy ő fogalmazott: etológiai
ismeretterjesztő-könyv a melegekről. Ugyanez a témája Rakovszky Zsuzsa igen érdekes könyvének, a VS-nek. A VS Vay Sándor/Sarolta gróf/grófnőt rejti. Ő
valós személy volt, a XIX. században élt író, újságíró, aki korát
mélységesen megbotránkoztatta azzal, hogy bár nőnek született, férfiként élt,
meg is házasodott. A VS egy romantikus lélek gyötrődéseiről szól egy intoleráns
korban, ahogy ő fogalmazza: "Hát tehetek én arról, hogy a ti világotokban
nincs szó arra, ami én vagyok?"
A világirodalom inkább bővelkedik a témakörben íródott
művekben. Itt van például a feketék megkülönböztetéséről, a rabszolgaságról szóló
számtalan mű, például Toni
Morrison: Kedves című, megrázó erejű regénye.
Testi fogyatékosságok iránti intoleranciáról szól, ha úgy
nézzük, Victor Hugo: A párizsi Notre Dame-ja, amelyben Quasimodo,
a púpos és torz toronyőr szerelme nyújt csak vigaszt Esmeraldának, a kacér
cigányleánynak. Peter Marshall kultikus
regénye a "dühös hatvanas évekből", a Tombol a hold, egy
gyermekparalízisben megbénult fiatalember története, aki a szerelmet is egy kerekes
székes lány oldalán találja meg, és humorral, iróniával írja le, hogy az
"épek" mennyire sokkal "bénábbak" náluk, ha a másság
kezeléséről van szó.
Ugyanennek
az írónak a Nincs helyed a
temetőben című könyve szintén
nehéz témát, az elmebajt dolgozza fel: a könyv a téboly és a nem kevésbé
riasztó külvilág között őrlődő léte emberi dilemmáival viaskodó férfi
története. Mérhetetlenül megrendítő és fantasztikus könyv Daniel Keyes-től "Az
ötödik Sally", ami egy skizofrén nőről szól. Sylvia Plath Az
üvegbúra című könyve
pedig a depresszió pusztító hatalmáról szól.
A
szellemi fogyatékosság is tabunak számít sok helyen, ennek feloldásával sokan
megpróbálkoztak már: ilyen a mára klasszikussá vált Virágot Algernonnak ugyancsak Daniel Keyes-től.
Ez egy sci-finek is beillő mű egy fogyatékos srácról, akit (az Algernon
nevű kísérleti egér után) megműtenek, és zseni lesz. Majd visszaesik eredeti
állapotába... De ugyanilyen nagy sikerű könyv volt John Steinbeck klasszikusa, az Egerek és emberek, a viráglelkű, nagy testi erejű, de
kicsi eszű Lennie-ről, vagy William Wharton: Madárka című regénye, amely újraértékeli
az őrültség és az épelméjűség fogalmát. Mindkét könyvből nagyszerű film is
született.
Más volt
az általánoshoz képest Miguel
de Cervantes Don Quijote-ja is, pedig csak egy nem evilágban élő,
mindhalálig lovagnak megmaradó ember harcol benne az igazságért és az
erkölcsökért.
Egy XVII.
századi házasságtörő nő és egy fogadalmát megtörő lelkész szerelme a témája Nathaniel Hawthorne: A skarlát
betű-jének; na, egy ilyen történetet is nehezen fogadott be a kor
társadalma. És egyébként megrendítően szép szerelmi történet.
Ugyancsak
a szerelem hatalmáról szól Thomas
Mann: Halál Velencében című
könyve, amely világirodalom egyik legszebb és legelgondolkodtatóbb
regénye szerelemről, szépségről, művészetről, halálról. Ebben az idősödő költő
Velencében halálos szerelembe esik egy fiúcskával.
Az
etnikai, vallási másság, megkülönböztetés se hagyta hidegen az alkotókat: egyik
nagy klasszikus, William
Shakespeare szó szerint 'húsbavágóan' írja le a zsidó uzsorás Shylock történetét a "Velencei kalmár"-ban. A darab középpontjában a keresztény
velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti konfliktus áll,
melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a vallás- és
kultúrabeli különbségek, tehát a „másik”-kal való találkozás élménye.
Szóval, bár nehéz témák, szép és jó művek születtek belőlük.
Ne feledjétek: könyvtár-antikvárium- könyvesbolt! Ezt olvassátok, aranyoskáink!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése