Tematikus könyvajánlónk: Az Olimpia az irodalomban

Újra itt az Olimpia,  a sportvilág legszebb hagyománya! A sportok, a küzdés, baráti megmérettetés nem csak az ókorban, de az újkori, 1896-os "újrakezdés" óta is mindig is megihlette az irodalmárokat. Az ókori görög költő, Pindarosz egyenesen ódákat írt az "olümpia" győzteseihez:  " A legjobb a víz s az arany, mint éjszakában égő tűz,/ kicsillog a fejedelmi tűz közepéből. Ha férfitetteket kívánsz, kedves szívem, zengeni, /ne keress napnál melegebb s ragyogóbbat/ az ég tágas mezején,/ ünnepi játék sincs, ami méltóbb a dalra,/ mint Olümpia." Pindarosz műveit eredetileg valamely pengetős és fúvós hangszer is kísérte. 

De az újkori írók-költők is szerették az olimpiát, a sportokat, a nemes versengést megénekelni.  A kém-regények, thrillerek egyik nagymestere, Tom Clancy Szivárvány-kommandó című sztorijában például a terroristák a sydney-i olimpia helyszínén akarnak szabadjára engedni egy vírust.

Utánozhatatlan Karinthynk a Sport és testészet, különös tekintettel a nyavalyatörésre című "értekezésében" így definiálja az olimpiák tárgyát: " Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész se maradjon azon a helyen, ahova az isten teremtette, hanem lehetőleg oly helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve. "

Az olimpiai sportok külön-külön is jó témák az írók számára. Mészöly Miklós: Az atléta halála c. regényében a sportról és a barátságról ír, a végén az egyik atléta főhős a tréningező-helyen, stopperórával a kezében hal meg... Alan Sillitoe, a "dühös fiatalok" egyik képviselője A hosszútávfutó magányossága című kultikus művében egy javítóintézetbe került fiú futás közbeni belső monológjából ismerjük meg a hatvanas évek fiataljainak lázadását a társadalmi konvenciók ellen. Stefan Zweig: Sakknovellá-jában a világhírű sakkbajnok zseniális játszmában küzd meg ellenfelével egy óceánjárón, útban Argentína felé.ellenfelével. Darvasi László: Titokzatos világválogatott-ban a fociról ír, ahogyan  Mándy Iván is az Egyérintő-ben. 

De mint ahogyan semmit, az olimpia szeretetét sem lehet korán kezdeni. A gyerekek  kedvelt egérfigurája, Geronimo Stilton is eljut az Olimpiára "Az Olimpia hőse" című könyvben.  Mary Pope Osborne: Irány az Olimpia! című gyerekkönyvének kis főhősei is eljutnak az Olimpiára.

Aki pedig szeretik a képregényeket, olvassák el Asterix és Obelix kalandjait az Olimpián!

Ezt olvassátok, aranyoskáink, és Hajrá magyarok!

Tematikus könyvajánlónk: Esterházy Péter könyvei

Kivételes alkalom, hogy egy szerző műveit ajánljuk. De néha az élet jelöli ki az aktuális témát: elhunyt Esterházy Péter,  az egyik legnagyobb magyar írónk. Összeszedtük tőle kedvenc könyveinket.

Esterházy, vagy ahogyan sokszor utalnak rá, EP különc figurája volt a magyar kortárs irodalomnak.
EP, az író a magyar posztmodern irodalom legjelentősebb alakja volt, nagyon jellemző, azonnal felismerhető stílussal: idézetek, töredékesség, mozaikszerűség jellemezte a szövegeit, elképesztő módon használta szeretett magyar nyelvét. Műveiben talán a történetnél is fontosabb a szöveg, a szavak, na és a humor.
EP, az ember sokak számára megosztó személyiség  volt, aki politikai nézeteit nem rejtette véka alá, sőt, az némely művének alapjául is szolgált (ilyen volt például az Így gondozd a magyarodat! című hangjátéka, amely nagy botrányt okozott a 90-es évek elején).
Így vagy úgy, a jelenről, a bennünket körülvevő valóságról írt, a családjáról, a családtörténetről és persze imádott focijáról.
Legelső művében, a hat elbeszélést tartalmazó Fancsikó és Pinta-ban egy gyerek szemszögéből ismerjük meg a világot, két elválaszthatatlan "jóbarátja", Fancsikó és Pinta társaságában.
Az 1979-es Termelési-regényben az akkori puha diktatúrát, annak működésképtelenségét jeleníti meg, a munkahelyi demokrácia, az "üzemi négyszög" görbe tükrén át.
A nők is foglalkoztatták persze írói fantáziáját, az Egy nő-ben nőkről, férfiakról, a testről, kapcsolataink kuszaságáról, az érzékiség hatalmáról ír, utánozhatatlan stílusában. Ilyen volt az Egy kékharisnya feljegyzéseiből is: EP szeretett mindent a nevén nevezni.

A nő, a női test és a női lélek olyannyira izgatták, hogy talán ezért is írta meg Csokonai Lili álnéven a Tizenkét hattyúk című regényét, amelyben egy árván maradt kislány, majd nő, Lili meséli el életét, kálváriáját, a férfiakat - az életünket a 80-as években.
A Rubens és a nemeuklideszi asszonyok-ból, ami három "dramolett"-et foglal magába, zseniális színházi előadás született: bejelentik Rubens halálát, mire ő kiesik a róla készült festményből, és sziporkázó humorral számol be életéről, művészetéről, és a gyönyörű, "rubensi" női testekről.
EP legfontosabb témája azonban a családja volt, a hajdani grófi család, amely elszenvedte a huszadik század minden viharát, a vagyonelkobzás, a kitelepítést, egyebeket. A gyönyörű  Harmonia caelestis az Esterházyakról, Magyarországról, a történelmünkről szól, és emléket állít szeretett édesapjának. A könyv megjelenése után jött aztán a kijózanodás: EP megtudta, hogy édesapja is besúgó volt a Kádár-rendszerben. Ennek krónikája a döbbenetes Javított kiadás.
Édesanyjáról annak halála után, '85-ben írt A szív segédigéi-ben. A gyászkeretes lapokon megjelent írás az édesanya elvesztéséról, a haldoklásról, a temetésről, az emlékezésről szól. Aztán huszonhárom évvel később, a Semmi művészet-ben ismét édesanyjáról ír. Ez a könyv a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki "ismerte a lesszabályt", és az anyanyelvé, ami tulajdonképpen a "futball nyelve". Anyafutballnyelv.
Az utolsó művét, a betegsége ihlette Hasnyálmirigy-naplót még nem mertük megvenni... Ebben EP a rákos testrészt Hasnyálkának hívja. Sajnos, Hasnyálka győzött :-(.
A Harmonia caelestis azt jelenti: mennyei harmónia. Reméljük, ez várta őt! Nyugodjék békében!
Ezt olvassátok, aranyoskáink!

Tematikus könyvajánlónk: Járművek és közlekedési eszközök az irodalomban

Itt a nyár, a nyaralás ideje, ezért - ha lehetősége van -, mindenki utazik,  És hogy mivel? A Harisnyák most a járműveket vették górcső alá, ahogyan azok elfoglalják - mint kiderül - jól megérdemelt helyüket az irodalomban.
Az autó persze sok írót megihletett, a Harisnyák egyik kedvence az olasz Alessandro Baricco: Történet című remek könyve. A főszereplő Ultimo, aki kisfiúként találkozik először az akkor még újnak számító automobillal, majd a XX. század első felében éli végig az autózás és az autóversenyzés legendás múltba vesző hőskorát.
A lengyel Pawel Huelle: Mercedes-Benz - Levelek Hrabalnak című regényében a gdanski író a nagyapja legendás Mercedes-Benzéről mesél anekdotákat abból a korból, amikor az autózás még "arisztokratikus portyázás volt, és az úrvezetők csapatostul indultak léggömbvadászatra".
A borzongásra vágyóknak ajánljuk a thriller nagymesterének, Stephen King-nek a Christine c. könyvét, amelyben az autó mély érzelmeket táplál tulajdonosa iránt, féltékenységében életre kel és csúnya dolgokat művel... :-D
Nagyobb négykerekű a főszereplője az ír Roddy Doyle: A mozgóbüfé című regényének, amely a Barrytown-trilógia harmadik része, és az alsó-középosztálybeli, "lúzer" Rabbitte család megpróbáltatásairól szól. Az apa egy ponton kitalálja, hogy családját mostantól a hagyományos brit fish&chips-et árusító mozgóbüféből tartja el, amely büfé aztán rengeteg kalandnak lesz helyszíne és elszenvedője is,
Komorabb színekben, de szintén négy kerékről (a nem motorizált fajtájúból) szól az Irodalmi Nobel-díjas svéd Selma Lagerlöf: A halál kocsisa regénye, amelyben minden szilveszterkor egy szerencsétlen földi halandóra borzalmas feladat vár: fel kell váltania a Halál kocsisát egy félvak gebe által húzott rozoga kordén...
A repülés és a repülők feltalálásuk óta megbabonázzák az emberiséget, és az írókat is gyakran megihlették. A mindenki által ismert Kis Herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry köztudottan katonai postarepülőt vezetett a II. világháborúban, így is halt meg, gépe Korzika felett tűnt el, Sok regénye szól szerelméről, a repülésről, legismertebbek az Éjszakai repülés és a  A déli futárgép.
Számunkra az egyik legkedvesebb magyar regény e témában Müller Péter: Madárember c. szívmelengető regénye, amelyet az író még azelőtt írt, hogy a népszerű pszichológia területére tévedt volna... A nagyszerű könyv talán a legszebb és legmegrendítőbb regény a magyar repülés hőstörténetéről.
És persze ott van az igen termékeny Jules Verne, akinek valahogy majdnem minden regényében megjelenik egy ikonikus, központi szerepet játszó jármű. Repülés témában legismertebbek az Utazás a Holdba (űrhajó) és a Nyolcvan nap alatt a Föld körül (léghajó).
A biciklit is nagyon szeretjük, a KétHarisnya már megénekelte Tersánszky Józsi Jenő: Egy biciklifék története című jópofa regényét, de írt ő még erről, a Mesék a kerékpárról c. könyvében. Mark Twain is szórakoztatóan ír erről a vad "drótszamárról" a "Megszelídítem a kerékpárt" című vidám történetében.
A vonat mindenki kisfiú szerelme, és az is marad mindig is, így ezzel kapcsolatosan is születtek rendhagyó remekművek. Ilyen például Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok c. legendás regénye, amelyből legendás film is született Jiri Menzel rendezésében. Szintén vonaton játszódik a megrázó A nagy utazás Jorge Sempruntól, amelyben a nagy utazás az író, a politikai fogoly négy napos útja vonaton a buchenwaldi koncentrációs tábor felé.
De evezzünk vidámabb vizekre. Csónak-témában is számtalan remek mű született. Könnyedebb műfajú, de alapmű Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban című vidám könyve, ami a Viktoriánus-kori Anglia legnépszerűbb komikus regénye, amelyben három férfi és Montmorency, a kutya egy csónakban expedícióra indul a Temzén, és kacagtató helyzetekbe keverednek.
Yann Martel: Pí élete  egy nagyon különleges, meseszerű regény, amelyben a főhős kétszáz napon keresztül hányódik egy csónakban a tengeren,  egy bengáli tigrissel összezárva, és elképesztő kalandokat átélve. A könyvből színpompás film is készült. Gyerekkorunk egyik kedvenc ifjúsági regénye Bálint Ágnes: Hajónapló-ja, amelyben az unatkozó vakációzó gyerekek egy romos hajó találnak, amit kipofoznak, és itt kezdődik el a felejthetetlen nyári kaland.
Verne persze itt is nagyot alkotott, gondoljunk csak a Nemo kapitány-ra (tengeralattjáró), A dunai hajós-ra (csónak) vagy a Nyolcszáz mérföld az Amazonason-ra (óriási tutaj).
És a végére egy kakukktojás: José Saramago: Az elefánt vándorútja című nagyszerű regényében egy elefánt útját követhetjük végig, ahogy a portugál királyi udvarból elsétál a bécsi királyi udvarig, mindezt a XVI. század derekán.
Ezt olvassátok, aranyoskáink, és ne feledjétek, könyvesbolt-könyvtár-antikvárium!

Magyar Radír 2016 szépirodalmi pályázat!

Aranyoskáink!
Ha imádtok olvasni, és néha, titkon, eszetekbe jutott már, hogy "én is megpróbálhatnám", mármint az írást, akkor itt a nagy alkalom!
A Kisalföld és a Tarandus Kiadó 'Magyar Radír 2016' címen országos szépirodalmi pályázatot hirdet!
Novella, esszé, elbeszélés, blog, bármi mehet, részletek a kiírásban.
A zsűri tagjai olyan nagyágyúk is, mint Rakovszky Zsuzsa és Darvasi László!
A műveket az info@tarandus.hu-ra kell beküldeni, 2016.augusztus 31-ig.
Nosza, tollra, billentyűzetre fel!

Tematikus könyvajánlónk: A foci az irodalomban

Most, hogy a Foci EB miatt egész Európa (meg még a világ egy része) focilázban ég, a Harisnyák se mehetnek el szó nélkül a téma mellett. Na, nem mintha nagy szakértők lennének (bár az egyik Harisnyának pályafutása során elég sok köze volt  focihoz egy ideig, még gólt is rúgott egy óvatlan pillanatban). Bennünket az érdekel, ahogyan a foci az irodalmat megihlette. Természetesen rengeteg könyv született már a témában, de nézzük, mit alkotott a szépirodalom.
A magyar irodalomban - nem kérdés - sok nagy írónk megénekelte a focit. Mándy Iván: A pálya szélén c. regénye sokak szerint a legfontosabb könyv, amely a magyar futballról szól. Mándy nagy szívvel mesél a foci ős- és hőskoráról, mindezt nagy hitelességgel.
Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs című regényében a képlet egyszerű: a magyar focitörténet  egyenlő a  magyar sorstörténettel,.
Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík című, nemrég megjelent regénye azokról szól, akiknek nem piros, hanem lila-fehér a szíve.

A rendkívül termékeny Moldova Györgynek is rengeteg mondanivalója volt persze szeretett sportjáról: a Ferencvárosi koktél-ban focinovellákat olvashatunk, A Puskás-ügy c. regénye  pedig megosztja a focirajongókat, hiszen ebben Moldova egy "árnyaltabb" képet próbált festeni a focilegendáról.  Sokak szerint sértettségből próbált nem teljesen pozitívan emlékezni.
Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére fő tétele ez "Futballozni mindenki futballozott, az is, aki nem, ez a futball sine qua non-ja, de nem mindenki futballista". A regényben egy hajdani "kisfutballista" végigjárja a régi meccsek helyszíneit, és emlékezik.
Különleges könyv L.Kelemen Gábor: Gól a halál kapujában című könyve, ami egy riportkönyv Schwarz Sándorral, a négy volt auschwitz-birkenau-i fogoly egyikével, akik a híres lágermeccsekben vettek részt a Holocaust idején. Schwarz Sándorról Spielberg is készített dokumentumfilmet, illetve a történet alapján született A menekülés a győzelembe című híres film, Sylvester Stallone főszereplésével.
Az irodalmi Nobel-díjas japán Óe Kenzaburó: Futball-lázadás c. könyve egy testvérpár sorsán és egy szerelmi háromszögön keresztül mutatja be Japán másfél évszázados történelmét. A regény egy pontján az egyik testvér falusi gyerekekből focicsapatot szervez. de aztán a történet nagyon elhajlik, a testvér a focicsapattal lázadást szervez a (japán) Császár ellen, szupermarketeket rabolnak ki és az zsákmányt szétosztják a szegények között....

Minden focirajongónak alapmű a világhírű angol Nick Hornby: Fociláz c. könyve. A Harisnya szereti az író könyveit, és ezt is elolvasta: kiderült, hogy az Arsenal drukker Hornby olyan szenvedéllyel ír a fociról, hogy abból még a Harisnya is megérteni-átérezni vélte a fociőrület miértjét. 

De nem lehet elég korán kezdeni: a legkisebbeknek Marék Veronika: Boribon focizik, a nagyobbacskáknak  Lázár Ervin: Foci című könyvei mesélnek a fociszeretetről.
Ezt olvassátok, aranyoskáink! És a könyvtár-könyvesbolt-antikvárium hármas erre a hónapra kiegészül a focipályával!

Megjelent legújabb tematikus könyvajánlónk!

Megjelent legújabb tematikus könyvajánlónk a #Lapcom lapok #Regényújság mellékletében, fontos témáról, a másságról az irodalomban. És igen illusztris társaságban... :-)
Ezt olvassátok, aranyoskáink!

Tematikus könyvajánlónk: A másság az irodalomban

A Harisnyák most egy nehezebb témát választottak a tematikus könyvajánlóba: a másság (nemi, vallási, bőrszín szerinti, testi/szellemi fogyaték stb.), a megkülönböztetés, a tolerancia és annak hiánya mindig is nagyon kényes téma volt. Persze az irodalmat is megihlette ez a "vékony jég", és bár rettenetes nehéz témák, mégis sokáig velünk maradó, olykor feloldozást, megnyugvást is nyújtó, korszakalkotó művek születtek belőle. Nem kell tőlük megijedni, el kell őket olvasni!

A magyar irodalom ebből a szempontból talán óvatosabb volt a világirodalomhoz képest, általában tabuként kezeli a témakört, kevés olyan műről tudunk, amelyik kifejezetten ide sorolható. De ilyen például Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója, amely egy elmegyógyintézetben kezelt, csodálatos fantáziával és íráskészséggel kezelt nő naplófeljegyzéseiből és kezelőorvosa megfigyeléseiből áll össze. 

Más témát jár körbe Nádasdy Ádám  (a Harisnyák volt egyetemi professzora :-)) friss esszékötete, A vastagbőrű mimóza, amely - ahogy ő fogalmazott: etológiai ismeretterjesztő-könyv a melegekről. Ugyanez a témája Rakovszky Zsuzsa igen érdekes könyvének, a VS-nek.  A VS Vay Sándor/Sarolta gróf/grófnőt rejti. Ő valós személy volt,  a XIX. században élt író, újságíró, aki korát mélységesen megbotránkoztatta azzal, hogy bár nőnek született, férfiként élt, meg is házasodott. A VS egy romantikus lélek gyötrődéseiről szól egy intoleráns korban, ahogy ő fogalmazza: "Hát tehetek én arról, hogy a ti világotokban nincs szó arra, ami én vagyok?"

A világirodalom inkább bővelkedik a témakörben íródott művekben. Itt van például a feketék megkülönböztetéséről, a rabszolgaságról szóló számtalan mű, például Toni Morrison: Kedves című, megrázó erejű regénye. 

Testi fogyatékosságok iránti intoleranciáról szól, ha úgy nézzük,  Victor Hugo: A párizsi Notre Dame-ja, amelyben Quasimodo, a púpos és torz toronyőr szerelme nyújt csak vigaszt Esmeraldának, a kacér cigányleánynak.  Peter Marshall kultikus regénye a "dühös hatvanas évekből", a Tombol a hold, egy gyermekparalízisben megbénult fiatalember története, aki a szerelmet is egy kerekes székes lány oldalán találja meg, és humorral, iróniával írja le, hogy az "épek" mennyire sokkal "bénábbak" náluk, ha a másság kezeléséről van szó. 

Ugyanennek az írónak a Nincs helyed a temetőben című könyve szintén nehéz témát, az elmebajt dolgozza fel: a könyv a téboly és a nem kevésbé riasztó külvilág között őrlődő léte emberi dilemmáival viaskodó férfi története. Mérhetetlenül megrendítő és fantasztikus könyv Daniel Keyes-től "Az ötödik Sally", ami egy skizofrén nőről szól. Sylvia Plath Az üvegbúra című könyve pedig a depresszió pusztító hatalmáról szól.

A szellemi fogyatékosság is tabunak számít sok helyen, ennek feloldásával sokan megpróbálkoztak már: ilyen a mára klasszikussá vált Virágot Algernonnak ugyancsak  Daniel Keyes-től.  Ez egy sci-finek is beillő mű egy fogyatékos srácról, akit (az Algernon nevű kísérleti egér után) megműtenek, és zseni lesz. Majd visszaesik eredeti állapotába... De ugyanilyen nagy sikerű könyv volt John Steinbeck klasszikusa, az Egerek és emberek, a viráglelkű, nagy testi erejű, de kicsi eszű Lennie-ről, vagy William Wharton: Madárka című regénye, amely újraértékeli az őrültség és az épelméjűség fogalmát. Mindkét könyvből nagyszerű film is született.

Más volt az általánoshoz képest Miguel de Cervantes Don Quijote-ja is, pedig csak egy nem evilágban élő, mindhalálig lovagnak megmaradó ember harcol benne az igazságért és az erkölcsökért.

Egy XVII. századi házasságtörő nő és egy fogadalmát megtörő lelkész szerelme a témája Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű-jének; na, egy ilyen történetet is nehezen fogadott be a kor társadalma. És egyébként megrendítően szép szerelmi történet.

Ugyancsak a szerelem hatalmáról szól Thomas Mann: Halál Velencében című könyve, amely  világirodalom egyik legszebb és legelgondolkodtatóbb regénye szerelemről, szépségről, művészetről, halálról. Ebben az idősödő költő Velencében halálos szerelembe esik egy fiúcskával.

Az etnikai, vallási másság, megkülönböztetés se hagyta hidegen az alkotókat: egyik nagy klasszikus, William Shakespeare szó szerint  'húsbavágóan' írja le a zsidó uzsorás Shylock történetét a "Velencei kalmár"-ban. A darab középpontjában a keresztény velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti konfliktus áll, melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a vallás- és kultúrabeli különbségek, tehát a „másik”-kal való találkozás élménye.

Szóval, bár nehéz témák, szép és jó művek születtek belőlük. Ne feledjétek: könyvtár-antikvárium- könyvesbolt! Ezt olvassátok, aranyoskáink!